Hosszú időre visszanyúló története van az észak-koreai hírszerző, illetve külföldi országok ellen végrehajtott fedett akcióknak. Különösen három országra fókuszálnak kémtevékenységükkel: Dél-Koreára, Japánra, valamint az Egyesült Államokra. Például az 1990-es és 2000-es években számos rejtélyes, legénység nélküli észak-koreai bárka bukkant fel a japán partokon. Ezek egy részében olyan eszközöket találtak, melyek alighanem azokhoz az észak-koreai kémekhez köthetők, akik ezeken a lélekvesztőkön érkeztek az országba. Ezzel persze koránt sincs vége: Észak-Korea kémközpontja mellett kémműhold eszközöket is fejleszt. Az egyiket tavasszal kilőtték, s bár az darabjaira hullott, Phenjan bizonyosan nem tett le újabbak pályára állításáról.
Észak-Koreáról rengeteg dolgot tud a világ, mégis, az ország belső viszonyairól, hétköznapjairól sok részlet még most sem ismert. Szinte minden állítással kapcsolatban van némi bizonytalanság, így nem meglepő, ha az észak-koreai hírszerzéssel kapcsolatban is érvényes a figyelmeztetés: nem biztos, hogy minden pontosan úgy van azzal kapcsolatban, ahogyan azt a külvilág tudni véli. Ez az állítás fokozottan érvényes Észak-Korea kémközpontja esetében.
A rezsim fő hírszerző hálózata és biztonsági szolgálatai egy 2017-es amerikai védelmi jelentés alapján négy fő pilléren állnak, illetve négy szerv felel a politikai, katonai és gazdasági hírszerzéséért az említett három legfontosabb, ellenségesnek tekintett ország esetében. Az "ú" létesítmény, Észak-Korea kémközpontja feltehetően magába fogja integrálni ezeket a feladatokat.
Egy korábbi, Dél-Koreába szökött tisztviselő, Dr. Kim Hyun-woo szerint az Állambiztonsági Minisztérium feladata kiiktani az ellenséges ügynököket az országban, ahogy feltárni az "ellenséges aknamunkát" is. Észak-Korea életében ez utóbbinak számít az is, ha egy állampolgár dél-korai műsort néz a tévéjén. Észak-Koreában ezért börtön jár. A szervezeten belül működő titkosrendőrség emellett Észak-Korea turizmusának egyik megkerülhetetlen szereplője: az állomány tagjai figyelik meg a külföldieket Phenjanban, ideértve azokat is, akik például üzletelni érkeznek az országban, vagy ENSZ-alkalmazottak. Feladatok idejében észlelni azt is, ha esetleg Észak-Korea életét a Kim-dinasztia elleni szervezkedés zavarná meg.
Dr. Kim Hyun-woo szerint az észak-koreai hadsereg emellett folyamatosan ellenőrzi tagjait, és a néphadseregként működő szervezetben külön ügynökök dolgoznak azért, hogy kiszűrjék a külföldi hírszerző tevékenység jeleit, illetve katonai kémelhárítást végezzenek.
Észak-Korea kémközpontja nem csak a rezsim politikai megszilárdítását célzó lépés Phenjan részéről. Célja az is, hogy az állam a jelenleginél is jobban tudja felügyelni Észak-Korea életét. Az új kémközpont létesítésre a források szerint személyesen Kim Dzsongun adta ki az utasítást 2022-ben, és a Daily NK-nak névtelenül nyilatkozók szerint 2026-ra már állnia is kell az új high-tech létesítménynek, az akkor esedékes párkongresszus előtt.
Az új kémközpontban kialakítanak egy központi hírgyűjtő- és értékelő részleget, ami alighanem arra utal, hogy
a saját hírszerző tevékenység folytatásáért eddig felelős szervezetek között nagyobb információcserét szeretne a phenjani vezetés.
A rezsim első embere azt várja az új létesítménytől, hogy megduplázhatják külföldi hírszerző tevékenységüket, és a belföldi megfigyelések is 50 százalékkal emelkednek majd – jelentsen bármit, amihez az emelkedés mértékét viszonyítják. Ez arra utal, hogy az új kémközpont egyik "nyertese" az Állambiztonsági Minisztérium lesz.
Kim Dzsongun pedig nem sajnálja a pénzt az állam és a lakosság, Észak-Korea élete feletti totális kontrollra: bár a kijelentés megalapozottságát nem lehet ellenőrizni, de ha helytálló az értesülés, akkor
Észak-Korea kémközpontja 100 millió dollár, azaz 36 milliárd forint körüli összegből épül.
Kiderült az is, hogy Észak-Korea kémközpontja fontos, de nem egyetlen eleme lesz a hírszerző tevékenység bővítésének. Az Állambiztonsági Minisztérium egy új, nyolc szinte, összesen nagyjából 20 ezer m2 alapterülettel bíró irodaházat kap működéséhez. Ez tehát nem azonos a kémközponttal, hanem a fejlesztések részeként alakítják ki. Állítólag Kim Dzsongun és környezete az ország kommunikációs hálózatát fenyegető veszélytől tart, melynek kezelésére új vezetőket neveztek ki az Állambiztonsági Minisztérium kommunikációért felelős osztályának élére.
S ha még ez nem lenne elég, az ország vezetője a források szerint nagyban gondolkodik: Észak-Korea kémközpontja megkapja a legfejlettebb adatelemző technológiákat és felszereléseket, miközben az épületen belül arcfelismerő és ujjlenyomat olvasó rendszerek segítik elő a biztonságot. A létesítményt kívülről elektromos áramot vezető kerítés és élettani jeleket felismerő műszerek védik majd.
A felszerelés jobb lesz, mint amit az amerikai CIA vagy az izraeli Moszad irodáiban látni
– véli az egyik észak-koreai forrás.
Észak-Korea kémközpontja tehát rengeteg pénzből készül, ami vélhetően megterheli az amúgy is súlyos gazdasági kihívásokkal küzdő országot. A pénzt Phenjan kormányzati forrásokból, valamint Észak-Koreához hivatalosan nem köthető külföldi pénzalapjaiból teremti elő – legalábbis a kiszivárgott információk szerint.
Az alábbi videóban az egyik legismertebb észak-koreai szökevény beszél az észak-koreai titkosrendőrség módszereiről: