Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Késlelteti a Törökországban épülő atomerőmű első reaktorának átadását, hogy a németországi Siemens Energy visszatartja bizonyos, meg nem nevezett, de alapvetőnek mondott alkatrészek szállítását a Reuters híre szerint. Miután a tulajdonos és kivitelező, a Roszatom, valamint Törökország erőfeszítései is kudarcot vallottak a berendezések szállítására, a Roszatom megrendelte azokat kínai gyártóktól, hogy betarthassák határidőit – közölte a Roszatom törökországi leányvállalata, az Akkuyu Nükleer.
A kínai beszerzésről Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter is tájékoztatta az Anadolu hírügynökséget. A némettel azonos minőségű kínai alkatrészekről beszélt, de a kínai gyártókat nem nevezte meg. Úgy véli, hogy a német döntés az orosz ukrajnai háború miatt bevezetett nyugati szankciókból fakadhat. A Siemens Energy szóvivője a Jerusalem Post szerint közölte, hogy néhány alkatrészt már régen leszállítottak Törökországba, viszont több mint egy éve már nem küldtek semmit, mert nem kapták meg a kiviteli, illetve vámengedélyeket.
Hangsúlyozta, hogy a társaságnak természetesen be kell tartania az exportszabályokat.
Athén is megelégelte az Airbnb-t
Sok más európai turisztikai célponthoz hasonlóan Görögország is igyekszik egyensúlyt teremteni az Airbnb-hez hasonló online platformok által táplált jövedelmező iparág és a lakáshiánnyal küzdő helyiek igényei között.
A lakáshiány és az emelkedő megélhetési költségek miatt a kormány ebben a hónapban bejelentette, hogy megemeli a rövid távú bérbeadásra kivetett adót, betiltja az új engedélyek kiadását Athén belvárosában és arra ösztönözné a lakástulajdonosokat, hogy hosszú távú bérbeadásra váltsanak. A meglévő lakáshotelre kivetett adó megemelése ráadásul egy kritikus bevételi forrást biztosítana a görög államnak, amelynek egyre többet kell költenie az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák elhárítására és az újjáépítésre.
Itt van, ki nyert az élelmiszer drágulásán – a németek kiderítették
Az élelmiszerek Európa-szerte megdrágultak ebben az évtizedben – Németországban például 2020 óta harmadával. A Handelsblatt kutatói utánajártak, kik nyertek a dráguláson. Éveken keresztül a gyártók és a kiskereskedők egymást vádolták azzal, hogy a másik hajtja fel profitja növelése érdekében az árakat. A Handelsblatt Kutatóintézet az adatokat megvizsgálva arra jutott, hogy egyiknek se volt igaza, illetve mindkettőnek: a hasznon testvériesen megosztoztak – de volt azért egy kivétel.
A kiskereskedők nyeresége kamat- és adófizetés, leértékelődés és amortizáció nélkül számítva átlagosan 3,8 százalékkal nőtt 2023-ban, miközben a 25 fő márkacég– mint a Nestlé (Kitkat), az Unilever (Dove) és az AB Inbev (Beck’s) – 3 százalék körül termelt.
Ha azt gondolnánk, a magyar beszállítók egyenlőtlen viszonyban vannak a nagy láncokkal, a kutatás szerint így vannak ezzel Németországban a náluk jóval nagyobbak is. Sok közepes méretű fogyasztóiáru-termelő, mivel a bevételének nagy részét Németországban szerzi, jobban függ a négy nagy áruházlánctól, az Alditól, a Lidltől, az Edekától és a Rewétől.
A hálózatokon bukhat el a zöldítés – bele kell húzni a fejlesztésekkel
Az utóbbi évek rekordütemű szél- és naperőmű-telepítései nem elegendők. Igaz, ezek már hatalmas mennyiségű zöldenergiát termelnek, nem is beszélve az egyelőre még tervezőasztalon lévő beruházásokról, de ezek mit sem érnek az áramhálózatok jelentős korszerűsítése nélkül – figyelmeztet friss jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Ennek hátterében az áll, hogy az elektromos hálózatok nem integrálják magukba eléggé a szél- és napenergia-termelést. Összességében akár 2000 terawattórányi termelés „mehet kárba”, azaz hiába termelik meg, ilyen mennyiségű energiát nem tud majd kezelni az elektromos hálózat jobb hálózatok nélkül – állapítja meg az IEA. Viszonyításképpen, ez a 2000 terawattóra nagyjából megegyezik a két legnagyobb zöldenergia-termelő, az Egyesült Államok illetve Kína tavalyi energia-előállításával.
Összezuhant az európai autópiac, rövidzárlat a Teslánál
Közel húsz százalékkal zsugorodott az uniós újautó-piac augusztusban, s már csak minden hetedik eladott gépkocsit hajt elektromos motor. Intő jel például, hogy a forgalom szempontjából meghatározó négy nagy európai piac közül háromban is két számjegyű éves visszaesést jeleztek:
·Németországban 27,8 százalékkal,
·Franciaországban 24,3 százalékkal,
·Olaszországban 14,3 százalékkal,
·Spanyolországban 6,5 százalékkal
zuhant az értékesítési volumen. Különösen riasztó a legnagyobb európai piacon, a németeknél mért visszaesés, ott az egy évvel korábbinál 76,1 ezerrel kevesebb, 197 322 autót adtak csupán el. A piacvető Teslánál 43,2 százalékos zuhanás volt, 15 534 darabot tudott csak eladni Elon Musk cége. Egyedül a hibridek állják a sarat.
Mivel komoly bajokkal küszködik a kontinens átalakuló autóipara, nagy létszámcsökkenést tervez a legnagyobb európai gyártó is és előfordulhat, hogy sokkal nagyobbat, mint amiről néhány nappal ezelőtt szóltak a becslések. A Volkswagen elbocsátásai, illetve valószínű gyárbezárásai által várhatóan érintett gyárakat szedte össze a Bild nyomán a Világgazdaság.
