Jogi csatát vesztett a brit Tesco az angliai legfelsőbb bíróságon, miután a testület megváltoztatta a korábban a vállalat javára hozott, fellebbezésből született ítéletet, és a dolgozói érdekképviseletnek adott igazat. Az évek óta húzódó ügy előzménye az, hogy a Tesco dolgozóinak egyik képviseleti szervezete pert indított a vállalat ellen, mert szerinte a cég jogszerűtlen munkáltatói gyakorlatot folytatott egyes dolgozói ellen.
Ennek lényege az volt, hogy a vállalat egyes logisztikai központjaiban a dolgozóknak papíron felmondta a szerződését, majd folytatólagosan, új szerződéssel, továbbra is alkalmazta őket. Mindez azonban a dolgozók hátrányára történt, mert
az új konstrukcióban bérük általában alacsonyabb volt, mint korábban.
Ráadásul papírforma szerint nem tarthattak igényt olyan bónuszokra vagy magasabb fizetésre, mely a vállalatnál töltött idejükkel arányosan addig megillette őket.
A hosszú ideje húzódó jogi háborúban az első fokon eljáró bíróság a munkavállalói oldal javára ítélt, ám a döntés ellen a Tesco fellebbezett. A második fokon eljáró bíróság a legnagyobb brit kiskereskedelmi vállalatnak adott igazat, ám az ügy nem zárult le, és a munkavállalók képviselői a legfelsőbb bíróságra vitték tovább az ügyet.
Az pedig felülbírálta az előző fokon hozott ítéletet, és az első fokon eljáró bíróságéval megegyezően azt mondta ki, hogy a Tesco munkavállalókkal szembeni gyakorlata nem volt megalapozott.
Emellett a bíróság megtiltotta azt a vállalatnak, hogy a jövőben ezt a gyakorlatot folytassák.
A Tesco azzal érvelt, hogy eljárása nem a dolgozók ellen irányult, hanem a munkavállalók mobilitását kívánta elősegíteni az új konstrukciókkal, hogy azok szükség szerint településüktől eltérő munkavégzési helyszíneken is alkalmazhatók legyenek. Az ellen, hogy a cég ezt a keretet felállítsa, a dolgozók képviselőinek sem volt kifogása, ám mint rámutattak, a Tesco eljárása mögött alapvetően annak szándéka húzódott, hogy kevesebb bért fizessen dolgozóinak.
Ahogy az Origo megírta, a közelmúltban a Tesco egy másik, fontos pert is elvesztett. Abban az ügyben az Angliában is erőteljes terjeszkedést végző Lidl volt az érintett. A brit kiskereskedelmi és a német hátterű diszkontlánc akkor egy védjegyvitában feszült egymásnak a bíróságon.