A Vörös-tenger egyik biztonságos részére vontatták a Sounion nevű olajszállító tartályhajót, hogy ott elvégezzék rajta a szükséges kárelhárítási munkálatokat. Ezzel jelentősen csökkent annak a kockázata, hogy a hajó rakterében lévő, nagyjából 1 millió hordónyi kőolaj a tengerbe ömlik, súlyos következményekkel járó ökológiai katasztrófát okozva a térségben.
Ahogy megírtuk, az augusztus 21-én a húszi lázadók által elkövetett támadás miatt a Sounion elvesztette motorerejét és manőverezőképességét. Bár a 25 fős legénység egy ideig még megpróbálta uralni a helyzetet és irányítani az olajszállító hajót, nem sokkal később 4 fős biztonsági kíséretükkel együtt egy francia romboló kimentette a tengerészeket a fedélzetről.
A hajó fedélzetén később tűz ütött ki, tovább növelve a kockázatát annak, hogy a hajó végzetes sérülése miatt rakománya a tengerbe ömlik.
Ráadásul a húszik fegyverrel üldöztek el mindenkit a hajó közeléből az első napokban, aki megpróbálta felmérni azt, hogy pontosan mi történt az olajszállítóval, és mekkora az ökológiai katasztrófa esélye.
A húszik alighanem abban bíztak, hogy mint néhány éve egy másik, magára hagyott olajtanker, az FSO Safer esetében, úgy most is lényegében az egész világot zsarolhatják a veszélyes szellemhajóval. A hajó ugyanis kb. négyszer annyi olajat szállít, mint amennyi az Exxon Valdez katasztrófájában a tengerbe jutott.
Ha a rakomány a tengerbe jut, a Vörös-tenger élővilágán túl a part menti közösségek is éhezéssel és vízhiánnyal nézhetnek szembe.
Ezért jelent némileg megnyugtató fejleményt a gCaptain beszámolója arról, hogy a hajót végül sikerült elvontatni egy meg nem nevezett biztonságos zónába. A kényes műveletet az EU vörös-tengeri tengerészeti missziója, az ASPIDES felügyelte, lényegében haditengerészeti védelmet biztosítva a roncsmentésre vállalkozó külsős cégnek.
A hajó elvontatása azt is jelenti, hogy a Sounion-ról nem kellett azonnal, a helyszínen másik hajóba áttölteni az olajat, hanem van idő arra, hogy a legszükségesebb kárelhárítási munkákat elvégezzék a hajón, és csak utána induljon meg a rakomány átszivattyúzása. A gCaptain birtokába jutott információk szerint a mentési műveletet végző vállalatnak ez a terve, aminek végrehajtását az ASPIDES erői támogatni fogják, figyelemmel kísérve a művelet állását, és ha szükséges, beavatkoznak.
A helyzetet közelről ismerő források szerint a rakomány másik hajóba való áttöltéséhez Szaúd-Arábia már felajánlotta segítségét.
Ez a kármegelőzés éppúgy lényeges része, mint a kárelhárítás. Emlékezetes: az FSO Safer mentésénél is külön gyűjtést kellett indítania az ENSZ-nek abból a célból, hogy legyen elég pénz tartályhajót vásárolni és a mentést végző vállalatot kifizetni. Akkor is fennállt annak veszélye, hogy mire összegyűlik a szükséges pénz, kifutnak az időből, és a tanker egyszerűen felrobban.