Szenzációs gyémántipari hírre figyelt a világ idén augusztus végén: a Lucara Diamond gyémántipari vállalat a botswanai Karowe bányában gigantikus gyémántot talált, mely karátértéke alapján rögtön a világ második legnagyobbja lett. A 2492 karátos, legalább több tízmillió dollárt érő nyers gyémánt mérete alapján a Cullinan mögé sorolt be, mely hivatalosan a világ legnagyobb gyémántja 3106 karátjával. Azaz hiába rendkívüli lelet a botswanai találat, a csodálatos, drágakő minőségű gyémánt még így is több mint 600 karáttal kisebb, mint a megingathatatlan csúcstartó Cullinan.
A legnagyobb gyémánt a világon minden kétséget kizáróan a Cullinan gyémánt, melynek egy darabja a brit királyi koronát díszíti. A legutóbbi kutatási eredmények alapján a hatalmas drágakő eredetileg a Föld rétegének alsó köpenyéből származik, közvetlenül a kemény kontinentális lemezek alatti rétegből, ahol ez a köpeny lassú mozgást végez. A gyémántot 1905-ben találták Dél-Afrikában: Thomas Cullinan egy építési vállalkozó volt, aki még 1903-ban vásárolta meg Pretoria mellett azt a területet, ahol később a bánya létesült, melyben a 3106 karátos (621,2 gramm súlyú) bányát találták. A drágakövet nem Cullinan találta meg, hanem cégének egyik vezetője, de a gyémánt róla kapta a nevét.
A fantasztikus követ a terület kormányzósága megvásárolta, majd a VII. Eduárd brit királynak ajánlották fel születésnapi ajándékul.
A követ később több darabra vágták, és több tucat kisebb drágakövet csiszoltak belőle, valamint brossokat is előállítottak a kőből. Az eredeti Cullinanból négy nagy csiszolt gyémánt készült:
Bár technikai jellegű becslés készült arról, hogy mennyit érne manapság nyers gyémántként a 3106 karátos Cullinan – 430 millió dollárt, kb. 157 milliárd forintot –, a négy Cullinan-származék gyémánt együttes értéke különösen a brit koronaékszerekben betöltött szerepük miatt felbecsülhetetlen. Mind a négy ékkövet szigorú védelemmel őrzik a londoni Towerben – amellett, hogy a világ legnagyobb gyémántja nem a Cullinan (volt), hanem a 3167 karátos Sergio.
A Sergio (portugál nevén Carbonado do Sérgio) gyémánt a valaha megtalált legnagyobb gyémánt a világon. 1895-ben ásták ki a mai Brazília területén, megtalálója Sérgio Borges de Carvalho volt.
Súlya eredetileg 633,4 gramm volt, karátértéke alapján pedig ha nem is sokkal, de mégis nagyobb a legendás Cullinannál – mégis, jórészt úgy vonult be a történelembe, mint egy hatalmas, de nem túlságosan értékes gyémánt.
A magyarázat nem pusztán abban rejlik, hogy a koromfekete színű gyémánt a gyémántipar és az ékszerkészítők számára fontos paramétereiben nem versenyezhet más, főként Afrikában megtalált drágakő minőségű gyémánttal. Még csak nem is a színe az oka, sőt, nem is gyakorisága: mint természeti képződmény, a Sergio lenyűgöző, és típusa alapján a ritka gyémántok egyike.
A gyémántok értékelésénél ugyanis számba kell venni azt is, hogy karátértékük súlyra utaló jellemző, szemben az arannyal, ahol a karát a tisztaságot fejezi ki. A drágakövek esetében azonban egyszerű tömeg mértékegység, 1 karát 0,2 grammal egyenlő. Így bár a Sergio nagyobb a Cullinannál, egyéb paramétereit tekintve értéktelennek találták ékszerkészítési szempontból.
Így a Sergio hiába az eddig megtalált legnagyobb gyémánt a világon, nem kelhet versenyre sem a Cullinannal, sem annál jóval kisebb, de ugyanúgy értékesebb drágakövekkel – röviden azért nem, mert nem az.
Ez az oka annak, hogy a Sergio csak ritkán bukkan fel a legnagyobb gyémánt utáni drágaköveket összegző listákon.
A gyémánt "karrierje" ennek megfelelően jóval kevésbé romantikus jellegű, mint a Cullinané. Először Párizsba, majd onnan Londonba adták el, utóbbi esetben 6.400 fontot adtak érte, ami viszont napjainkban jóval többet, 933.000 fontot jelentene.
Ékszer azonban nem lehetett a legnagyobb gyémántból: apró darabokra vágták, 3-6 karátos szilánkjait ipari gyémántfúróknál használták fel.
A Sergio ugyanis a karbonadó típusú gyémántok közé tartozik, erre már fekete színes is utal. S bár drágakőként nem versenyezhetett a valódi drágakövekkel, a legnagyobb gyémánt számos izgalmas tudományos kérdést felvet. A kardonádokat eredetileg meteoritból származó képződményeknek gondolták. Ez az elmélet még most is szilárdan áll, de az elmúlt években vita indult eredetükről. Egyes eredmények ugyanis arra utalnak, hogy
a fekete gyémántok még az űrben keletkeztek szupernóvák robbanásakor, és hosszú folyamat eredményeként, aszteroidák becsapódásai nyomán jutottak el a Földre.
A kardonadók – ahogy a legnagyobb gyémánt, a Sergio példája is mutatja – a tudományos kérdések mellett iparilag is nagyon izgalmasak.
Ezek a gyémántok ugyanis a jelenleg ismert legkeményebbek közé tartoznak, így az ipari termelés több ágazatában nagy jelentőséggel bírnak.
A karbonadók olyan kemények, hogy a gyémántipari szakértők szerint az ismert, dollármilliókért eladott drágakő minőségű gyémántok mellettük szinte puhának tekinthetők.
Bár a gyémántokról sokaknak a pompa, ragyogás, a felbecsülhetetlen értékű ékszerek jutnak eszébe, a világ gyémántipara által számított kövek nagyjából 80 százaléka az iparban hasznosul.
Cikkünk végén egy videót ajánlunk a Cullinan gyémántról: