Ősi templomok megvásárlásával csalnának adót egy országban

Meglepő folyamatokat látni a japán ingatlanpiacon: megnőtt az érdeklődés a szigetország régi templomai és a hozzájuk tartozó szentélyek iránt. Az ősi vallási helyeket azonban főként olyanok vásárolnák meg, akik így akarják elkerülni az adófizetést, esetleg pénzmosásra használnák a régi vallási helyszíneket.

Új "sztárjai" vannak a japán ingatlanpiacnak, noha egyáltalán nem hagyományos lakhatási célú vagy kereskedelmi ingatlanokról van szó. Az országban rengeteg régi, akár több száz éve álló kicsiny templom található, melyek egy része az ősi sintó valláshoz, másik részük a buddhizmushoz, illetve a zenhez kapcsolódik. Ezek közül egyre többre tesznek vételi ajánlatot olyanok, akik valószínűleg nem vallási meggyőződésük okán szereznék meg az ingatlant.

Megnőtt az érdeklődés Japán ősi templomai iránt, ám nem minden vásárló vallási meggyőződésből keresi azokat (illusztráció)
Fotó: The Yomiuri Shimbun via AFP/Yoko Miwa

A japán Oktatásügyi Minisztériumon belül működő kulturális ügyekkel foglalkozó hivatal szerint a furcsa jelenség hátterében az áll, hogy Japánban jelentősen visszaszorult a vallásosság, miközben a szent helyeknél üzemelő templomok egy része köré változatlanul szerveződik egy-egy működő vallási közösség, valamint mások is igénybe veszik szolgáltatásaikat. 

A templomokban élő és dolgozó szerzetesek pedig jogosultak arra, hogy közösségeiknek pénzért különböző vallási szolgáltatásokat nyújtsanak, például temetési szertartásokat bonyolítsanak le. Emellett speciális státuszuk miatt jelentős adókedvezményeket, egyes esetekben adómentességet élveznek. Bizonyos feltételek szerint ezek a helyek kínálhatnak nem vallási jellegű szolgáltatásokat is – például hajvágást, vagy végezhetnek vendéglátást –, amikre szintén jóval kedvezőbb módon adóznak, mint a hagyományos szolgáltatók.

A kulturális ügyekkel foglalkozó hivatalnál ezért attól tartanak, hogy 

a régi templomok iránt érdeklődők valójában azért vennék át azokat, hogy annak révén elkerüljék az adófizetést, vagy rosszabb esetben pénzt mossanak tisztára vagy adót csaljanak.

A Reuters riportja szerint különösen a Japánban gyakori földrengések vagy más természeti csapások után látni nagy mozgolódást az ősi templomok környékén. Az ilyen események után gyakran jelennek meg ezeken a helyeken felvásárlók, akik felajánlják, hogy 

a szakrális helyszín megsérült építményét megveszik, természetesen azzal a vállalattal együtt, amely jóval kedvezőbb adózással nyújthat fizetős szolgáltatásokat.

A régi templomok – és az arra alapított vállalkozások – felvásárlásra lassan iparág épül Japánban. Az egyik érintett, szentélyek adásvételére szakosodott bróker elmondta, hogy a kereslet növekszik a szent helyek iránt. 

A vallási helyre kiadott hatósági engedély önmagában akár 30 millió jent (kb. 73 millió forint) is érhet.

Különösen azokra a templomokra nagy a kereslet, melyhez temető is tartozik. Azokat ugyanis profittal is tudják működtetni a szent helyek mindenkori birtokosai.

A nagyobb városokban még fennmaradt régi templomokat gyakran ingatlanfejlesztési céllal vásárolják meg. 2020-ban nagy felháborodást váltott ki, amikor egy oszakai templomot lebontották, temetőjét pedig átköltöztették azért, hogy a helyén lakópark épüljön. Idén pedig egy kiotói eset került a címlapokra, melyben egy templomot azért tüntettek el, hogy a helyén parkoló létesüljön.

Japánban mintegy 180 ezer olyan vallási helyszínt tartottak nyilván 2023 végén, melynek van engedélye üzleti tevékenység folytatására.

Ugyanakkor nyilvántartják azokat a helyszíneket (cégeket) is, melyek vallási szempontból inaktívak. Ezek száma harmadával, 4400-ra nőtt tavaly év végére. Azok kerülnek ebbe a kategóriába, melyek több mint egy éve nem rendeztek vallási eseményt.

Zarándokok és látogatók egy japán templom előtt
Fotó: robertharding via AFP/Julio Etchart

Tavaly a hivatal 6 vallási hely üzleti engedélyét vonta vissza, 17 további hely pedig önkéntesen adta azt vissza. 

Mindazonáltal a hatóságok nem tudják egyszerűen kiszűrni azokat a vásárlókat, akik esetleg adóoptimalizálás okán, vagy törvénytelen célokra próbálnak megszerezni régi szent helyeket.

Japánban ugyanis a vallásszabadságot nagyon szigorúan, már alkotmányos szinten védik. Így csak óvatosan élhetnek a gyanúval, hogy valójában anyagi előnyökért, esetleg adóelkerülésért akarja valaki megszerezni az ország egy-egy ősi szentélyét, és ott üzleti tevékenységet folytatni, s nem pedig vallási meggyőződésből.