Titokzatos magyar törzs él egy másik kontinensen

A világ sok helyén élnek magyarok, akik a legkülönbözőbb okokból és történelmi korszakokban hagyták el a szülőföldjüket. Az egyik legérdekesebb, magát magyarnak valló népcsoport Afrikában él.

Magyarok a világ számos táján letelepültek, a legkülönlegesebb magyar történet azonban Afrikához tartozik, méghozzá egy történelmileg nagyon fontos területhez, Núbiához, amely egykor az Egyiptomi Birodalom szomszéd állama volt, manapság pedig arról híres, hogy rengeteg piramis található a területen, még több is, mint Egyiptomban.

Magyaráboknak hívják ezt a titokzatos magyar törzset Szudán és Egyiptom határán, a nevük jelentése pedig annyit tesz, hogy magyar törzs

 - írja a Promotions.hu.

Korábban a későbbi Asszuáni-gát környékén éltek, otthonaikat azonban a gát építése miatt el kellett hagyniuk: 1964-ben, az Asszuáni-gát megépítése után  falvaik víz alá kerültek. Az egyiptomi kormány Kom Ombo közelébe telepítette át őket, ahol azonos néven újraépítette a falvaikat. Szudánban jelentős közösségük élt a Nílus-parti Vádi-Halfa városában, és a parttal szemközti Magyarárti-szigeten. Núbián kívül Kairóban, Alexandriában és Manszúrában is vannak diaszpóráik, emellett élnek még magyarábok Kartúmban, Atbarában és Port Szudánban.

Almásy László, az „angol beteg” a magyar Afrika-kutatás egyik legnagyobb, világhírű alakja európaiként és magyarként először találkozott a 16. században az Afrikába hurcolt magyar törzs tagjaival, a magyarábokkal.

Almásy László és a magyarábok:

A magyarábok mondái szerint őseik 1517-ben érkeztek Egyiptomba I. Szelim oszmán szultán hódító hadseregével, majd a hadjárat után részt vettek az Alexandriában hátrahagyott katonák zendülésében. Ezután egy Ibrahim el-Magyar, azaz Ábrahám, a Magyar (más változatban Haszan el-Magyar) nevű tiszt vezetésével Vádi Halfába menekültek.

Az asszuáni magyaráboknak külön eredetmondái vannak: eszerint Mária Terézia idején érkeztek, és ellentétben a többi, keresztényként érkező magyarábbal, kezdettől fogva iszlám vallásúak voltak. Elődeik valószínűleg a török hódoltság idején iszlám hitre áttért magyarok, akiket Mária Terézia a hitük miatt kiutasított az országból.

A legújabb kutatások a mondáktól eltérően új álláspontot alakítottak ki a magyarábok származását illetően, mely szerint nem pusztán csak magyarokból álltak az őseik, hanem délszlávokból is.

Szelim Egyiptomba vonulásakor valóban voltak magyarok a seregében, pontosabban elrabolt magyar gyerekekből nevelt janicsárok. Szelim néhány hadtestet Núbiába vezényelt, hogy biztosítsák az ottani területet, illetve megvédjék a marhacsordákat és a karavánutakat az arab útonállóktól. Ezen hadtestek magyar és bosnyák janicsárokból álltak, akik nem is tértek vissza az Oszmán Birodalomba, hanem megtelepedtek a vidéken és keveredni kezdtek a helyiekkel.