Vegyi robbanás rázta meg Németországot, több százan haltak meg

103 évvel ezelőtt történt Németország egyik, ha nem a legnagyobb ipari katasztrófája. Oppauban akkora vegyi robbanás történt, hogy legalább 560 ember meghalt. A robbanás még a 80 kilométerre lévő Frankfurtban is ablakokat repesztett meg, és a 300 kilométerre lévő Münchenben is hallották. Egy újságíró akkori beszámolója szerint a település ravatalozójánál úgy feküdtek a holttestek, mint a fű kaszálás után.

Rengeteg embernek adott munkát Oppauban a BASF gyár, ahol ammónium-szulfátot gyártottak 1911-től kezdve, ami fontos alkotóeleme volt a műtrágyának. Ez azonban megváltozott az I. világháború idején, amikor is az ammónium-szulfát gyártásához szükséges ként csak a tengerentúlról, Amerikából tudták volna beszerezni. Ehelyett azonban úgy döntöttek, hogy ammónium-nitrátot is gyártani fognak, ennek az előállításához ugyanis ammónia kellett, ami volt elég a németeknek. Tudták, hogy a nitrát veszélyes anyag, erősen robbanás veszélyes, de ha 1:1 arányban van keverve ammónium szulfáttal, akkor nem. Valamiről azonban megfeledkeztek, aminek az eredménye egy hatalmas vegyi robbanás lett, amiben több száz ember meghalt. 

Hatalmas vegyi robbanás történt Németországban 1921-ben. 
Fotó: Getty Images / Getty Images

Módosították az eljárást, vegyi robbanás lett az eredmény 

A gyárban egészen 1920-ig a két anyag keverékéből keletkezett folyadékot lehűtötték, majd egy csigás berendezésben kristályosították. Ezt azonban 1921 elején módosították, permetezéses szárítást kezdtek el használni. Így azonban egy tömör massza lett az anyagból, ami kitöltötte az egész silót. Azért, hogy a munkásoknak ne kellejen ezt csákányokkal, vagy más módszerekkel szétszedniük a szállításhoz, elkezdtek robbanást alkalmazni. A

BASF-nél a szakértők mindezt biztonságosnak gondolták, amire eleinte meg is volt az okuk, hiszen 1921. szeptember 21-ig több ezer „lazító robbantást” végeztek probléma nélkül. Abba azonban nem gondoltak bele, hogy az új eljárással az ammónium-nitrát nagyobb csomókban különválhat az ammónium-szulfáttól, ami viszont már nagyon veszélyes. 

1921. szeptember 21-én a siló, amiben robbantásokat terveztek, több tonna keveréket tartalmazott. 

Az üzem a robbanás után. 
Fotó: Getty Images / Getty Images

Legalább 560 halott 

A fent említett napon, még a nappali műszak munkába állása előtt már több száz ember ért be az üzembe. A robbanást reggelre tervezték, hogy a későbbiekben zavartalanul mehessen munka. El is helyezték a robbanószert a nagyjából 20 méter magas silóban, majd robbantottak. 

A Spiegel akkori beszámolók szerint azt írja, hogy a gyár pontosan 7 óra 32 perckor robbant fel, ugyanis a környéken az összes toronyóra megállt a detonáció erejétől. Az üzemben szinte senki sem élte túl a hatalmas robbanást, az akkori adatok szerint legalább 

• 560 ember meghalt, 
• több mint 2000-en pedig megsérültek. 

A környező városokban, de még a 80 kilométerre lévő Frankfurtban is betörtek az ablakok, a 300 kilométerre lévő Münchenben pedig hallották a robbanást.

 Az üzem helyén egy kráter lett, ami közel 100 méter széles volt, több mint 150 méter hosszú. Oppauban a házak többsége lakhatatlan lett, több mint ezer ember veszítette el pillanatok alatt az otthonát. 

A Spiegel felidézte egy újságíró sorait, aki másnap ment el a szörnyű katasztrófa helyszínére. A beszámolójában azt írta, hogy a vonatokon nők és gyerekek sírtak, a robbanástól több száz méterre is óriási vasdarabok voltak a mezőkön, valamint holttestek is. Az ammóniagőz sűrű felhőkben állt a környéken, és ahogy közeledett az üzem helyéhez, egyre nehezebb volt levegőt venni. Leírása szerint a robbanás úgy zúzta össze az egész gyárat, mintha csak egy faház lett volna. 

A beszámolójában megemlíti, hogy amikor megálltak a helyi ravatalozónál, a holttestek úgy feküdtek ott, mint a fű kaszálás után. Minden korosztályból voltak halottak, akiken szörnyű sérüléseket látott. 

Egy helyi farmer felesége úgy halt meg, hogy a gyártól nagyjából 1 kilométerre lévő mezőn dolgozott, majd a robbanás után eltalálta egy betondarab. 

A robbanás után a települést, valamint az üzemet is újraépítették. Több mint 10 ezer munkás dolgozott rajta, és már 11 héttel később újra elindultak a munkálatok. A hatóságok indítottak nyomozást az ügyben, aminek az lett az eredménye, hogy nem tudták megállapítani a robbanás biztos okát, és a felelőst sem tudták megnevezni. Ahogyan leírták a jelentésükben, a rengeteg sikeres robbantás után a dolgozók nem gondolták, hogy probléma lehet.