Évek óta nem volt ilyen alacsony az infláció, itt vannak a KSH legújabb adatai

Képünk illusztráció

Fotó: Shutterstock

Beérett az infláció elleni küzdelem: 43 hónap és a számtalan rekord megdöntése után után ismét a jegybank 3 százalékos célsávjában van az infláció. Bár a következő hónapokban biztosan magasabb számokat látunk majd a bázishatások és a közel-keleti helyzet esetleges súlyosbodása miatt, aggodalomra semmi ok, egyre kevésbé jelent problémát az infláció a magyar gazdaságban - írja a Világgazdaság.

Folytatódott az infláció csökkenése Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel közölt adatai szerint szeptemberben a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 3 százalékkal emelkedtek, havi bázison pedig 0,1 százalékkal csökkentek. Mindez azt jelenti, hogy 2021 januárja, tehát több mint három és fél év után ismét a jegybank 3 százalékos célsávjában van a pénzromlás üteme Magyarországon. 

A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők ettől egy hajszálnyival magasabb, éves alapon 3,1 százalékos fogyasztói áremelkedést jósoltak, havi bázison pedig stagnálást, miután szeptemberben jelentősen mérséklődtek az üzemanyagárak, ami érdemi hatást gyakorolt az inflációra. A KSH ezt a feltételezés alá is támasztotta, egy hónap alatt 3,7 százalékkal csökkentek az üzemanyagárak.

Tehát a mai adat mindenképpen pozitív meglepetés, ami megerősíti, hogy egyre kevésbé jelent problémát a magyar gazdaságban az infláció, azaz egyre jobban fókuszálhat a kormányzat a növekedés beindítására.

Ez még akkor is igaz, ha egyébként mindig jelen van az árnyomás, az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció továbbra közel 5 százalékon (4,8 százalék) áll. Ugyanakkor maga a jegybank is úgy számol, hogy jövő év elejétől újra felerősödhet a dezinfláció, míg 2025 közepére el nem éri már fenntartható módon az MNB 3 százalékos célját a drágulás üteme.

A szolgáltatások felelősek már régóta az inflációért

Ami a konkrét adatokat illeti, továbbra is a szolgáltatások felelnek a pénzromlásért, szeptemberben az előző év azonos időszakához képest 8,4 százalékkal emelkedtek.

Kellemetlen meglepetés, amiben az aszály hatása is megjelenhetett már, hogy az augusztusi 2,4 százalék után gyorsult az élelmiszerinfláció, az élelmiszerek ára átlagosan 3,7 százalékkal emelkedett.

Ezen belül a liszté 32,9, a tejé 13,8, a csokoládé és kakaóé 10,1, a gyümölcs- és zöldségléé 8,5, az éttermi étkezésé 7,6, az iskolai étkezésé 6,9, az étolajé 6,7 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 5,8, a cukoré 3,6, a tojásé 3,5, a baromfihúsé 2,4, a tejtermékeké 1,0 százalékkal csökkent.

A szolgáltatásokon belül a lakbér 10,7, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,6, a társasházi közös költség 10,5, a testápolási szolgáltatások 10,0, az üdülési szolgáltatás 3,8 százalékkal nőtt. 

A háztartási energia 5,0, ezen belül a vezetékes gáz 9,4, az elektromos energia 1,3 százalékkal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 6,1 százalékkal csökkent.

Óvatos marad a jegybank a kedvező inflációs folyamatok ellenére

Elemzők szerint a kedvező inflációs adat ellenére sem szabad hátra dőlni, egyrészt még mindig magas a maginfláció, másrészt az energiaárak mostani felpattanása egyértelműen inflációs kockázatot hordoz a jövőre nézve. Főleg a közel-keleti konfliktus kiéleződése és azon keresztül az üzemanyagárak alakulása jelent veszélyt az infláció letörésére nézve. Az utóbbi napokban a benchmarkként használt Brent típusú kőolaj ára 80 dollár felett is járt hordónként, amely érdemi ugrást jelent a szeptember végi 70 dollár közeli szintekhez képest, azonban még mindig kedvezőbb, mint a tavaly ilyenkori 90 dolláros árfolyam. Az elmúlt hetekben látott pénzpiaci és devizapiaci instabilitás alapján minden abba az irányba mutat, hogy a jegybank a kedvező inflációs adat ellenére is óvatos marad, azaz a mostani 6,5 százalékos kamatszinten jó eséllyel nem változtat most októberben.

Nagy Márton: eredményesek a kormányzati intézkedések

"A kormány sikeresen kezelte a háború és szankciók következtében megugrott inflációt, letörte és tartósan alacsony szintre szorította azt", így értékelte az adatokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a tárca közleményében, aki hangsúlyozta, az infláció alacsony szinten tartása érdekében, a kormány továbbra is fenntartja az olyan célzott és hatékony intézkedéseket, mint az online árfigyelő rendszer, amely 2023. július 1-je óta folyamatosan segíti a kiskereskedelmi verseny élénkítését és az infláció kontrollálását.

Az infláció mérséklődése és a folyamatos, már egy éve tartó, jelentős mértékű reálbéremelkedés lehetővé teszik a kiskereskedelmi forgalom további bővülését

– fogalmazott a miniszter, kiemelte, hogy a tartósan alacsony infláció kiszámíthatóságot jelent, amely erősíti a fogyasztói bizalmat, és a fogyasztás növekedésén keresztül tovább támogatja a gazdasági növekedést.