Az egykori Mária Valéria-telep helyén létesült József Attila-lakótelep építésekor az épületek felhúzása során olyan új technológiákat alkalmaztak, mint az előrefalazott, téglablokkos ház, vagy az előregyártott homlokzati panel. A 8000 lakos számára épülő övezetben emellett oktatási és szociális egységek, üzletek, kultúrházak is helyet kaptak.
Az Üllői út - Gyáli út - Ecseri út - Határ út által határolt terület története hosszú időre tekint vissza, hiszen az 1840-es években a Lóversenydűlő nevet viselte, mivel lófuttatásokat tartottak ott, majd volt katonai lőtér, az első világháború alatt pedig ideiglenes barakk-kórházakat építettek az Üllői út mentén, és ezt a kórháztábort Mária Valéria főhercegnőről nevezték el.
A Tanácsköztársaság idején azután munkástelep lett, emellett egy viskókból és fabódékból álló nyomortelep is kialakult a területen.
A viskókat 1957-ben kezdték el bontani, ezzel egy időben pedig megkezdődött a modern József Attila-lakótelep építése, amely a főváros első nagy lakótelepe volt.
Erre az 1956-os forradalom után az akut lakáshiány felszámolására indított, a gyors és gazdaságos építési megoldásokat előtérbe helyező nagy ütemű lakásépítési program keretében került sor. Ezzel beköszöntött Magyarországon a típustervek alapján épült házak és házblokkok korszaka, amelyhez a nagyipari technológiák biztosították a hátteret.
A József Attila-lakótelep építési munkálatainak megindulásakor még nem működtek házgyárak Magyarországon, ezért helyben, előre szerelt elemeket alkalmaztak.
Ilyen, a helyszínen előregyártott nagyblokkokból épült fel itt az első paneles épület Budapesten.
A munkálatok nagy ütemben indultak meg, amit bizonyít, hogy például az akkor felhúzott első négy toronyházat az eredetileg tervezettnél jóval rövidebb idő alatt, 14 hónap helyett 10 hónap alatt sikerült felépíteni.
A József Attila-lakótelep két ütemben
készült el.
A legutolsó fázisban bontották le az Üllői út mentén álló földszintes épületsorokat, köztük a Pöttyös utca sarkán található kis kápolnát, és az addig egységes építészeti stílust megtörve, tízemeletes épületeket húztak fel a helyükre.
A közlekedési infrastruktúra is követte a lakótelep terjeszkedését, hiszen 1980-tól már nem csak a Nagyvárad térig, hanem Kőbánya-Kispestig járt a 3-as metró.
A gondosan tervezett, a hely adottságait jól kihasználó József Attila-lakótelep napjainkban Budapest egyik legzöldebb lakókörzetének számít.
Ha valaki végigsétál ezen a területen, egy kicsit úgy érezheti magát, mint egy igazi építészeti múzeumban, hiszen több évtizedet átfogóan, az 1950-es évektől kezdve egészen a panelépítés fénykoráig találhatunk itt különböző technológiákkal felhúzott épületeket.