6 milliárd tonna fémért kell felforgatni a Földet

Mintegy 2,1 ezer milliárd dollárt kellene a bányaiparba fektetni 2050-ig ahhoz, hogy elegendő fém álljon rendelkezésre a karbonkibocsátás eléréséhez. Ezt állítják egy friss elemzésben.

A bányaiparnak 2050-ig mintegy 2,1 ezer milliárd dollár új befektetésre van szüksége ahhoz, hogy kielégíthesse azt a fémek iránti igényt, amely a karbonsemlegesség miatt jelentkezik a világon – áll a Bloomberg éves fémipari kitekintésében, a Transition Metals Outlook nevű friss kiadványban, melyet a Mining.com portál szemlézett. Ez az összeg szinte felfoghatatlan – összevetésként: a világ GDP-je 2022-ben 101,3 ezer milliárd dollár volt.

A Rio Tinto vállalat egyik bányatelephelye Nyugat-Ausztrália Pilbara régiójában
Fotó: AFP/Rio Tinto

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása szerint bár a világ fémekkel való ellátása évtizedes távlatban vizsgálva egyértelműen javuló tendenciát miatt, 

bizonyos ritka nyersanyagokból még mindig elégtelen mennyiség áll rendelkezésre.

Az a kérdés, hogy mennyi friss befektetésre lenne szükség a bányászatban a következő két és fél évtizedben, meglehetősen nehezen megfogható problémának tűnhet, de könnyebben beláthatóvá válik arra gondolva, hogy az energiafordulathoz bizonyos fémek rendelkezésre állása kritikus fontosságú. Alumínium, réz, lítium: ezekből a világ ellátása évtizedes lemaradásban van. Márpedig ha nincs elég ezekből és néhány más kritikus nyersanyagból, búcsút lehet mondani annak, hogy a világ 2050-re nettó nulla kibocsátóvá váljon (ez utóbbi fogalom azt jelenti, hogy a kibocsátott széndioxiddal egyenértékű mennyiséget sikerül kivonni a légkörből bizonyos technológiákkal).

A jelentés készítői által felvázolt egyik forgatókönyv szerint ha a szabályozás nem változik jelentősen, valamint feltételezzük, hogy a világ nem csak korszerű, hanem egyben költséghatékony technológiákat szeretne használni a kibocsátás csökkentésére, akkor 3 milliárd tonna fémre lesz szükség mostantól 2050-ig. Ez a mennyiség ahhoz kell, hogy kellő ütemben terjedhessenek az alacsony kibocsátással járó technológiák, például az elektromos járművek vagy a szélturbinák.

Ha viszont a cél az, hogy 2050-re a világ nettó nulla kibocsátóvá váljon, akkor kétszer ennyi, azaz 6 milliárd tonna fémre lesz szükség.

A jelentés szerzői szerint a hulladékfémek újrahasznosítása segíthet abban, hogy némileg csökkenjen a nyomás a bányaiparon, így fémanyagok feldolgozásával fontos másodlagos fémforráshoz jut az energiaátalakulás folyamata. Ez azonban nem oldja meg az új fémek kérdését.

Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a világ egyes régiói eltérő mennyiségben igénylik a fémeket. Például Kína az elmúlt néhány évben a világátlagnál nagyobb keresletet mutatott azokra, de az energia fordulatban fontos anyagok iránti igénye 2030-ban juthat a csúcsra. A 2030-cal kezdődő évtizedben pedig a teljes délkelet-ázsiai térség ezeknek a fémeknek a leggyorsabban növekvő piacává válhat.