A német gazdaság miatt gyengélkedik a magyar ipar

Az idei harmadik negyedéves gazdasági adatok alapján összességében egyértelműen a fogyasztás növekedését, a belső konjunktúra, azaz a belgazdaság helyreállását figyelhetjük meg, amely a következő hónapokban egyre erőteljesebben fogja kifejteni hatását. Ezzel szemben áll a gyenge külső konjunktúra, a német gazdaság gyengélkedése, mivel minden nap érkezik egy-egy negatív hír a német autóipar, járműgyártás tragikus állapotáról, amely erősen kihat a magyar autó- és akkumulátoriparra.

Magyarország bruttó hazai terméke a harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszaki értékét. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. Az első három negyedévben a mutató a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakában mért számot – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó hazai termék éves alapú csökkenéséhez a nemzetgazdaság közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen két százalékponttal járult hozzá. A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.

A kormány arra már korábban felhívta figyelmet, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben gyengébbnek bizonyul. Ennek fő oka az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság visszaesése, de ezek közül is kiemelendő az ipar gyenge szereplése, ami a német gazdaság elhúzódó válságával van összefüggésben – nyilatkozta Nagy Márton.

A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden nap érkezik egy-egy negatív hír a német autóipar, járműgyártás tragikus állapotáról, amely erősen kihat a magyar autó- és akkumulátoriparra. Mindezt csak részben volt képes ellensúlyozni a logisztikai, a turisztikai, az infokommunikációs és a pénzügyi szektor kedvező aktivitása.

– Nehéz időszakon vagyunk túl, ugyanakkor egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. Magas, közel teljes a foglalkoztatottság, mintegy 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma mélyponton áll. A keresetek nominálisan 14 százalékos ütemben nőnek, így az átlagkereset már 634 ezer forintra rúg. Ez nem jelent mást, minthogy jelenleg 77 ezer forinttal keresnek többet a dolgozók, mint egy évvel korábban. A reálbér már egy éve folyamatosan emelkedik, augusztusban 9,4 százalékkal értek többet a fizetések, mint tavaly – sorolta a tárcavezető. Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy a kormány alacsony szintre szorította vissza az inflációt, amelynek mértéke szeptemberben három százalék volt.

Ez pedig így marad, a kormány meg fogja akadályozni, hogy az infláció újra növekedjen

- fogalmazott. Augusztusban éves bázison már négy százalék felett emelkedett a kiskereskedelmi forgalom – ami az év hátralevő részében tovább emelkedhet – ezzel az áruk fogyasztása egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt. A turizmus is szárnyal, az év első kilenc hónapjában öt százalékkal, 35 millióra emelkedett a vendégéjszakák száma 2023 azonos időszakához képest. Az ingatlanpiac is éledezik, a lakástranzakciók száma az év első kilenc hónapjában közel negyven százalékkal nőtt éves alapon, a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelek folyósítása is több mint harminc százalékkal emelkedett az év első felében. Emellett a nemzetgazdaság teljesítményébe azok a jelentős gigaberuházások is folyamatosan bekapcsolódnak a közeljövőben, mint például a CATL, BYD, BMW, SEMCORP vagy az EcoPro, amelyek új lendületet képesek adni a magyar gazdaságnak.

Nagy Márton megállapította, hogy összességében egyértelműen a fogyasztás növekedését, a belső konjunktúra, azaz a belgazdaság helyreállását figyelhetjük meg, amely a következő hónapokban egyre erőteljesebben fogja kifejteni hatását. Ezzel szemben áll a gyenge külső konjunktúra, a német gazdaság vergődése. Jelezte: egyelőre nem látható, hogy a német gazdaság teljesítménye mikor lesz képes összeszedni magát, amely a GDP-adatokban is egyértelműen megmutatkozik: 2023-ban 0,3 százalékkal, 2024-ben 0,2 százalékkal csökken a német teljesítmény, de 2025-ben is mindössze 0,8 százalékkal emelkedhet. 

A kormány célja, hogy 2025-ben három százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a kormány felhúzza és megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21
intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba – emlékeztetett a miniszter. 

Így a munkáshitelen, a minimálbér emelésén és a családi adókedvezmények megduplázásán keresztül a jövedelmek vásárlóerejének növekedése újabb lendületet adhat a fogyasztás bővüléséhez. A megfizethető lakhatást szolgáló intézkedések, mint például a vidéki otthonfelújítási program elindítása vagy a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának megteremtése, illetve a kollégiumépítési program felpörgetheti az ingatlanpiacot, amely érdemben járulhat hozzá az építőipar teljesítményéhez. 

A Demján Sándor-program pedig hitellel, tőkével és támogatásokkal ösztönzi a kis- és közepes vállalkozások (kkv) termelékenységének javulását, a hazai beruházások emelkedését, így a kkv-k méretének megduplázását. A miniszter kiemelte: az akciótervnek köszönhetően jövőre a magyar gazdaság ismét dinamikus ütemben bővülhet. Nagy ugrás a gazdasági teljesítményben 2025 harmadik negyedévében következhet be. A tárcavezető hozzátette, ha a német gazdaság végre magasabb fokozatba kapcsol, úgy a magyar gazdaság helyreállása is gyorsabb lehet, valamint a növekedés is még magasabb szintre ugorhat.

Mindezek fényében felvetődik a miniszter szerint az a gazdaságpolitikai kérdés, hogy Magyarország számára kedvező-e a német gazdaságtól való ilyen nagyfokú függés, amelyre a válasz a gazdasági semlegességben keresendő. Álláspontja szerint egyértelműen a függőség csökkentésére, diverzifikációra van szükség, így a nyugat mellett a jelenleg sokkal nagyobb növekedést felmutató kelet felé is meg kell erősíteni hazánk gazdasági kapcsolatait.

A gazdasági akcióterv az alábbi intézkedéseket tartalmazza

1. A kormány törekszik arra, hogy hosszú távú bérmegállapodást kössön a munkaadókkal és a szakszervezetekkel, ez lehetővé teszi, hogy a minimálbér és garantált bérminimum emelésére úgy kerüljön sor, hogy a magyar gazdaság és a munkavállalók hasznára váljon.
2. Megduplázza a kormány a családi adókedvezményt, első lépésként 2025. június elsejétől 50 százalékkal, majd 2026. január elsejétől további 50 százalékkal emelkedik.
3. Munkáshitelt vezet be a kabinet januártól.
4. Szigorítja a kormány az Airbnb-szabályozást, nincs még konkrét döntés, de vizsgálják, hogy miképp lehet visszaszorítani.
5. Megvizsgálják a lakásbérleti díjakat és szerződéseket.
6. Bővítik a kollégiumi férőhelyeket, elsősorban a felsőoktatásban.
7. Országosan fiataloknak szóló lakásprogramot indítanak.
8. Vidéki otthonfelújítási program indítása.
9. A Széchenyi Pihenő Kártya juttatásainak 50 százaléka átmenetileg felhasználható lesz lakásfelújításra.
10.  A nyugdíjpénztári vagyon átmenetileg szintén felhasználható lesz lakáscélokra.
11. A munkáltatók által adott lakhatási támogatásra is lesz adókedvezmény
12. Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa kulcsot 2026 végéig fenntartják.
13. Önkéntesen vállalt 5 százalékos hitelplafont vezet be a kormány a bankokkal közösen.
14. Meghirdetik a kkv-k érdekében a Demján Sándor programot, amely a tőkefinanszírozást támogatja.
15. Beruházási program indul a kis-és középvállalatok számára.
16. A digitalizációt forrásokkal is segítik.
17.  A Széchenyi Kártyaprogram beruházási hiteleinek éves kamatát 3,5 százalékra csökkentik.
18. Az Eximbank exportösztönző hitelprogramját újraindítják.
19.  A Nemzeti Tőkeholdinggal közösen kifektetési program kezdődik.
20.  Felgyorsítják a hazai kkv-kat érintő uniós kifizetéseket.
21.  A kötelező könyvvizsgálati értékhatárt növelni fogják, ami alól mentesülnek a legkisebb cégek.