A gazdasági semlegesség lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el. Ahhoz, hogy ezt az esélyt hazánk ki tudja használni, a kormány három kulcsterületre összpontosít:
Az otthonteremtés generációkon átívelően a legfontosabb öngondoskodási kérdés a családok és a fiatalok számára.
Ezért a kormány biztosítja, hogy az emberek saját döntésük szerint, önkéntes alapon lakhatásuk megteremtésére használhassák fel megtakarításaikat
– áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.
A magyar kormány tervei szerint 2025-ben lakáscélokra, bizonyos lakásfelújítási munkákra is felhasználható lehet az önkéntes nyugdíjpénztárakban az eddigiekben – saját és munkaáltató befizetésekből valamit ezeken elért hozamokból és állami SZJA-jóváírásból– felhalmozódott megtakarítás, méghozzá adómentesen.
Az intézkedés eredményeképpen, önkéntes alapon több mint 1 millió pénztártag és családja részére nyílhat meg annak lehetősége, hogy átlagosan a személyenként több mint 2 milliós számlaállománya terhére lakáscéllal felhasználja megtakarítása akár teljes részét is.
A javaslat társadalmi egyeztetése megkezdődött.
A tervezet értelmében a megtakarítások felhasználására az alábbiak szerint lesz lehetőség:
A javaslat alapján a következők tekinthetők lakáscélnak a megtakarítás felhasználása kapcsán:
A lakáscélú felhasználhatóság feltétele, hogy a lakás vagy a pénztártag, vagy a házastársa, vagy gyermeke legalább részleges tulajdonában álljon, illetve a hitelszerződés ilyen ingatlan megszerzését célozza.
A javaslat a magyar családokat segítő további eleme, hogy a lakások korszerűsítésének, felújításának támogatása a javaslat értelmében meghatározott munkálatok, anyagok és eszközök után kibocsátott számlák, illetve szerződések utólagos elszámolásával történhet és akár három alkalommal is benyújthatók, így elősegítve a nagyobb összegű felújításokat, korszerűsítéseket is.
A Bank360.hu elemzői a tervezetet áttekintve arra a következtetésre jutottak, hogy lakásvásárlásra csak abban az esetben használható fel a nyugdíjpénztári megtakarítás, ha valaki az ingatlanszerzéshez hitelt vesz fel, és az önrészt kívánja ebből legalább részben kifizetni. A lakáscélú hitel lehet támogatott konstrukció is, tehát CSOK Pluszhoz is fel lehet használni a nyugdíjpénztári megtakarítást, akár családon belül is. Ezek a tervezet jelenlegi tartalma alapján tett megállapítások.
Az ügymenet lebonyolításában a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztésének támogatását a nyugdíjpénztár a pénzügyi intézmény (jellemzően bank) által kiadott, a pénztártag által teljesített törlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére, vagy közvetlenül a folyósító pénzügyi intézménynek.
Lakás korszerűsítésének, felújításának támogatása a következő építési tevékenységekhez igényelhető a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában álló lakás esetében:
Az építési tevékenység teljesítését igazoló számlaként a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és a korszerűsítéssel, felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított számla fogadható el.
A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet.
A fenti célokra a nyugdíjpénztár által kifizetett támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár az elszámolás során a pénztártag egyenlege tekintetében először a tőkerész terhére köteles elszámolni, ezt követően terhelhető a hozamrész.
Miként az NGM a tervezet kapcsán jelezte, a felsorolt támogatást a lehetőséggel élő pénztártag egy naptári év alatt legfeljebb három alkalommal kérheti azzal, hogy a kifizetést az önkéntes nyugdíjpénztár a számlák benyújtását követő 60 napon belül teljesíti.
Az Államkincstár jogosult a későbbiekben ellenőrizni, hogy benyújtott lakásfelújítási számlát, illetve vállalkozási szerződést jogszabályban rögzített más támogatásra nem használták fel. Ezért a nyugdíjpénztár, amelyben a pénztártag megtakarítását gyűjti, a Kincstár megkeresésére a számlákról és a vállalkozási szerződésekről adatszolgáltatást teljesít a Kincstár irányába.
A jogszabálytervezet úgy módosítja az SZJA-törvényt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár által a tervezet szerinti lakás- illetve felújítási célokra 2025-ben nyújtott kiegészítő szolgáltatások adómentesnek minősülnek
– jelzi közleményében a pénzügyi portál.
Ahogy a fentiekből is látni, a jogszabálytervezet kapcsán több kérdés felmerül, melyeket a lehetőség 2025-ös elindulása előtt még tisztázni kell. Ám mint a Bankmonitor szakértője az Origónak eljuttatott közleményében arra felhívja a figyelmet, még több hónap van a lehetőség indulásáig. Természetes, hogy ilyenkor még vannak pontosítást igénylő elemek. Ezért is indult társadalmi egyeztetés, hogy az esetleges nyitott kérdések, észrevételek, kérések feldolgozására is legyen idő.