Olajkatasztrófa jöhet a mélyből az Egyesült Államokban

Vágólapra másolva!

Több százezer, pesszimistább becslések szerint több millió elhagyott olajkút van az Egyesült Államokban. Ha ezeket nem zárják le, olyan súlyos olajkatasztrófa történhet, melyet még nem láttak a történelemben: a kútszivárgások tönkretehetik a környezetet, a vízbázisokat, és felfoghatatlan mértékű egészségügyi kockázatot hordoznak.

Origo

Vágólapra másolva!

olajkatasztrófa amerikai olajkút környezetszennyezés olajkitermelés

Nem egyszerűen aggasztó, hanem drámai veszélyeket jelentenek az Egyesült Államokban az elhagyott olajkutak – írja nemrég közreadott szakcikkében Dr. Antonio García, a Navarrai Egyetem pénzügyeket oktató professzor, egyben az EAE Business School kandidátusa. Az olajipar egyik legnagyobb kihívása ezek alapján éppen az, hogy olajkatasztrófa nem csak nyersolajat szállító hajóknál történhet, hanem a szárazföldön is, akár évtizedekkel a termelés leállítása után. Az elhagyott amerikai olajkutak egyelőre olyan problémát képviselnek, amelyre nincs megnyugtató megoldás.

Miért hagytak magukra százezer számra olajkutakat?

Hosszú idő telt el az első olajkút üzembe állítása óta. Az Egyesült Államok kőolaj- és földgáz-kitermelése jelentősen növekedett az elmúlt években részben az egyre hatékonyabb úgynevezett repesztéses technikák fejlődésének köszönhetően, amikkel elérhetővé váltak a palaolaj és palagáz készletek is.

Egy olajkút működése izgalmas kérdés az alkalmazható fúrási technikákkal együtt, de itt most elég annyi is, hogy ezen eljárások előtt az utolsó nagy kútfúrási hullám még az 1980-as években zajlott le az Egyesült Államokban (részben az 1973-as olajválság hatására). Az új technikák sokszor biztosítanak olcsóbb illetve költséghatékonyabb olajkitermelést, így egyes korábban fúrt kutakat sokszor akkor is magára hagynak, ha egyébként még nem merült ki, de további kitermelése nem érné meg.

Az Egyesült Államok területen rengeteg ilyen, elhagyott olajkút van.

Ezek egy része már a második világháború éveiből, másik részük pedig az 1980-as évekből vetíti előre egy lehetséges amerikai olajkatasztrófa rémisztő árnyékát.

A már termelő olajkutak leállítását ugyanakkor kétszer is meggondolják az üzemeltetők, mert az újraindításuk általában nagyon költséges, ráadásul nem is mindig elvégezhető. Ennek ellenére rengeteg, még ki nem merült olajkutat állítottak már le.

A magányosan álló, jellegzetes formájú elhagyott olajkutaknak két fő csoportja van:

Az egyikbe azok az elhagyott olajkutak tartoznak, melyekről pontos nyilvántartása van az egykor kitermelést végző vállalatnak, de úgy döntött, megszünteti annak használatát.
A másik csoportba azok az elhagyott, a szakértők által "árva kutaknak" hívott berendezések tartoznak, melyek egykori üzemeltetői már megszűntek, tulajdoni viszonyuk ismeretlen, egyáltalán, semmilyen hatóság nem tudja, kihez tartoznak, vagy valóban nincs olyan jogalany, mely felelős lenne értük.

Egy lehetséges amerikai olajkatasztrófa bekövetkezésében az árva olajkutak veszélyesebbek, hiszen ténylegesen gazdátlanok, sőt, mint alább kitérünk rá, sok, évtizedekkel korábban "elárvult" olajkút létezéséről nem is tudni.

Az elhagyott olajkutak azért jelentenek veszélyt, mert többségüket nem zárták le szakszerűen. Így azokból bármikor megindulhat a kőolaj, esetleg más anyagok szivárgása a környezetébe. Az elhagyott olajkutak méregkutak lehetnek, óriási környezeti olajkatasztrófa okozói, mely jóval nagyobbá válthat, mint az Exxon Valdez olajkatasztrófa vagy más súlyos olajipari baleset.

Hozzá kell tenni, hogy az elhagyott olajkutak egy részét leállításukkor lezárták, általában betonból vagy fémből készült tömítővel. Ám ezek az anyagok évtizedek alatt korrodálódtak, és mostanra nem zárnak megbízhatóan. Az elhagyott olajkutak megmaradt kőolaja ezért szennyezheti a közeli vízkészleteket. Ez további növeli egy hatalmas olajkatasztrófa esélyét. Arra is van példa, hogy egy leszerelt és lezárt kutat ideiglenesen újra meg kellett nyitni majd másodjára is lezárni, mert az első alkalommal használt megoldás nem zárt megfelelően.

Az Egyesült Államok Belügyminisztériuma szerint különösen az árva olajkutak jelentenek nagy környezeti veszélyt.

A méregkutak szennyező kibocsátásra nem csak azért jelent egészségügyi kockázatot, mert tönkretehetik a talajt és a vizeket, hanem mert némelyik olajkút közelében metánkészletek is vannak.

Egy természeti esemény, például áradások, földrengések és más hatások miatt az elhagyott olajkutak hatalmas olajkatasztrófa közvetlen kiváltói lehetnek. Egy szakértő kommentárjában megjegyezte: az árva kutak jelenthetik "az Egyesült Államok jelenkori történetének legrosszabb rémálmát."

Hány elhagyott olajkút okozhat olajkatasztrófát Amerikában?

A méregkutak jelentette probléma azért is rendkívüli, mert senki nem tudja, pontosan hány elhagyott olajkút van az ország szárazföldi területén. A szövetségi Környezetvédelmi Hivatal becslése szerint nagyjából 4 millió elhagyott olajkút és földgázkút található összesen 27 szövetségi államban, ezek között legalább 117 ezer árva kút van – azaz olyan, mely a szó minden értelmében gazdátlan. Így az ilyen kút által okozott esetleges környezetvédelmi károkért nem is lehet senkit felelősségre vonni.

Ez utóbbit az is nehezíti, hogy számos elhagyott olajkút környékét évtizedek alatt visszahódította a természet, vagyis sokuk pontos elhelyezkedése sem ismert.

Például Nyugat-Virgina államban 6.500 elhagyott olajkútról megfelelő dokumentáció áll rendelkezésre, de legalább ugyanennyi árva kút van, melyről alig tudni valamit.

Texas államban, az észak-amerikai olajkitermelés egyik fellegvárásban a szakértők szerint több ezer olajkút van, aminek dokumentálása még nem készült el, és 8.500-ra tehető az olyan elhagyott olajkutak száma, amiket még nem is azonosítottak.

Mennyi pénzből lehetne megelőzni az olajkatasztrófa bekövetkezését?

A méregkutakká lett elhagyott olajkutak jelentette veszély megszüntetésére, az olajkatasztrófa elhárítására megoldást kínálhat, ha a mostani, korszerű technológiai megoldássokkal zárják le azokat. Ennek viszont óriási költségei lennének.

A Columbia Egyetem felmérése szerint 500 ezer kút szakszerű leállításának költsége 24 milliárd dollár, azaz közel 9 ezer milliárd forint lenne.

Az egyetem szakértői szerint a félmillió elhagyott olajkút csak nagyjából 15 százaléka az összes, elhagyott olajkútnak az Egyesült Államokban. A jelentés készítői úgy látják, hogy a költségeket elsősorban az üzemeltető társaságokra kellene terhelni, az árva kutaknál, melyek tulajdonosa megszűnt vagy nem azonosítható, a szövetségi kormánynak kell a zsebébe nyúlnia forrásokért.

Utóbbi esetben pénzalap már van is erre a célra: egy infrastrukturális alapban több mint 4,7 milliárd dollárt különítettek el az olajkatasztrófa megelőzésére, az elhagyott kutak lezárására. Csakhogy ez a költség mindössze arra lenne elegendő, hogy a már megfelelően dokumentált árva kutak helyzetét rendezzék.

A Környezetvédelmi Alap és a McGill Egyetem 2023-ban megjelent tanulmánya a témában még egy, a fentiek miatt rémisztőn nagy számot közöl:

adataik szerint 4,6 millió ember fél mérföld, azaz nagyjából 800 méter távolságon belül egy vagy több elhagyott kúthoz.

Ők azok, akik ebből adódóan a leginkább ki vannak téve a szivárgó olajkutak jelentette veszélynek. San Antonio egyik laboratóriumának munkatársai vízmintákat vettek néhány elhagyott olajkút környékéről. Ezekben határérték feletti benzolt, a kőolajból kinyerhető egyik, rákkeltő vegyületet találtak.

Cikkünk címlapi képén: olajipari munkás dolgozik egy repesztéses technológiát alkalmazó olajkúton Észak-Dakotában / forrás: Andrew Burton/Getty Images/AFP

A Financial Times videós riportját az elhagyott amerikai olajkutakról alább tekintheti meg: