Az amerikaiak elfoglalták Phenjant, a tábornok atomfegyver bevetését javasolta

Majdnem kirobbant a harmadik világháború az 1950 óta a Koreai-félszigeten zajló háborúban. A hidegháború legvéresebb konfliktusában az ENSZ-erők tábornoka, Douglas MacArthur vezetésével a déli sereg 74 évvel ezelőtt, 1950. október 19-én elfoglalta Észak-Korea fővárosát. Phenjan azonban nem volt sokáig az irányításuk alatt, az északiak Kína segítségével visszaverték őket. A tábornok ezek után atomfegyverek bevetését javasolta, ezért leváltották. Három évvel később aláírták a fegyverszünetet, békét azonban azóta sem kötöttek.

2Észak-Korea fővárosa, Phenjan elfoglalásához rengeteg emberi élet vezetett. A második világháború végén a győztes szövetségesek úgy döntöttek 1945 nyarán, a potsdami konferencián, hogy a Koreai-félszigetet két részre osztják. A 38. szélességi foktól délre az amerikai csapatok vették át az irányítást, északon pedig a szovjetek. Ezzel két megszállási övezet jött létre, ezért még abban az évben, decemberben egy közös koreai kormány felállításában állapodtak meg. 

Phenjan elfoglalásáig rengeteg katona halt meg
Fotó: National Archives, Washington Archives Snark / Photo12 via AFP 

A megállapodás után azonban nem történt semmi, ezért 1947-ben Amerika az Egyesült Nemzetek Szövetsége, az ENSZ elé vitte az ügyet. A világszervezet úgy döntött, hogy közös választásokon kell egyesíteni az északi és a déli országrészt. Ez azonban nem tetszett a szovjeteknek, ezért 1948 tavaszán csak a déli részen tartották meg az ENSZ ellenőrzése mellett a szavazást. 

Augusztus 15-én létrejött az amerikai barát Koreai Köztársaság, amit Li Szin Man vezetett. Ő lett Dél-Korea első elnöke, három cikluson keresztül meg is őrizte a pozícióját. 

Közben az északi részen is választást tartottak 1948 augusztusában. Szeptember 9-én megalakult a kommunista Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, aminek az élén Kim Ir Szen állt. Az ENSZ azonban ezt nem fogadta el, csak a Koreai Köztársaságot ismerte el Korea törvényes képviselőjének. 

A béke egészen 1949-ig tartott, amikor is az amerikai és a szovjet erők is kivonultak az országból. 

Ekkor Észak-Korea vezetője, Kim Ir Szen úgy gondolta, hogy a felosztási kérdést erővel fogja megoldani.

 Mindössze egy évre volt szüksége ahhoz, hogy ehhez megszerezze a Kínai Népköztársaságot vezető Mao Ce-tung és a szovjet Sztálin támogatását is. 

Rengeteg ember halt meg Phenjan elfoglalásáig 

1950. június 25-én az észak-koreai hadsereg átlépte a két Koreát elválasztó 38. szélességi fokot. Dél-Korea nem volt felkészülve egy ilyen offenzívára, a többségben lévő északiak a szovjet tankokkal megerősítve szinte ellenállás nélkül hatoltak előre. 

Három nappal a határ átlépése után a sereg elfoglalta Szöult. Szeptemberre a félsziget délkeleti részére szorultak vissza a déliek, csak a puszani hídfő maradt meg nekik. 

A helyzet miatt lépnie kellett az ENSZ-nek, ezért júniusban agresszornak nyilvánították Észak-Koreát, valamint felszólították a tagállamokat, hogy segítsenek Dél-Koreának. Az akkori amerikai elnök, Harry Truman arra utasította a légierőt és a haditengerészetet, hogy lépjenek be a háborúba, és verjék vissza a déliek támadását. Egy nemzetközi haderőt is létrehoztak, amiben 16 ország vett részt, de többségében amerikai katonák alkották. A hadsereg főparancsnoka Douglas MacArthur tábornok lett. 

Fotó: Ann Ronan Picture Library / Photo12 via AFP 

A tábornok a beszerzett információk alapján azonnal tudta, hogy Dél-Korea nagyon nehéz helyzetben van, ezért egy nagyon kockázatos döntést hozott meg. Azt tervezte, hogy hátba fogja támadni az északi katonákat, és így a tervei alapján Szöult is gyorsabban vissza tudja foglalni. Az ötletét sokan ellenezték, mégis neki lett igaza. 

Szeptember 15-én Douglas MacArthur tábornok a 38. szélességi foktól valamivel délre szállt partra a csapataival. 

Ezzel, ahogyan tervezte, hátba támadta az északi seregeket és sikeresen visszafoglalták Szöult. 

Közben a dél-koreai és az amerikai seregnek sikerült előrenyomulnia a pusznai hídfőtől. Megfordult a háború menete. Az ENSZ-erők október 19-én elfoglalták az északi állam fővárosát, Phenjant. 

Kína közbelépett, de nem tartott sokáig 

Az északiak vesztésre álltak, ekkor azonban Kína segítséget nyújtott nekik. November 25-én több mint 400 ezer, szovjet fegyverekkel felfegyverzett katona lépett be a Koreai-félszigetre, és decemberre visszafoglalták a déliektől Phenjant. A következő évben gyorsan hatoltak előre, és megint elfoglalták Szöult. 

Az offenzíva azonban gyorsan legyengült, és a déli hadsereg márciusban visszafoglalta Szöult, áprilisra pedig a front visszakerült a 38. szélességi fokra, ahonnan a háború kirobbant. 

Az amerikai elnök 1951 áprilisában leváltotta Douglas MacArthur tábornokot, amiért neki csak a győzelem volt elfogadható, illetve amiért akár atomfegyvert is bevetett volna. Ezek után megkezdődtek a tárgyalások a fegyverszünetről. 1953-ban lett előrelépés az ügyben, amikor a szovjet oldalon Sztálin meghalt, az Egyesült Államokban pedig Dwight D. Eisenhower lett az elnök. A fegyverszüneti egyezményt 1953. július 27-én írták alá a két ország között, a 38. szélességi fokon. Békeszerződést azóta sem írtak alá. 

A háborúban rengeteg katona halt meg: 

• 50 000 amerikai katona 
• 94 000 ENSZ katona 
• 400 000 dél-koreai katona 
• a szovjetek nem hozták nyilvánosságra a veszteségeiket, a halott katonák számát 1,5 millióra becslik.