Megnöveli a hazai üzemanyag-kiskereskedők adófizetési kötelezettségét az energiahatékonysági törvény küszöbönálló módosítása, emelkedő kiadásaik miatt pedig emelni fogják a benzin és a gázolaj árát a jövő évtől. Mindezzel kapcsolatban Steiner Attila azt mondta a Világgazdaságnak: Brüsszel nagyarányú energiamegtakarításra, az e célt szolgáló energiahatékonysági intézkedésekre kötelezi a tagállamokat. A szigorú uniós elvárást legutóbb abban egyértelműsítették, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálata során kifejezetten ragaszkodtak a korábbinál alacsonyabb végső energia felhasználási célszám kitűzéséhez. Az átdolgozott klímaterv szerint az ország végső energiafogyasztása 2030-ra 740 petajoule lesz.
Steiner szerint e kötelezettség kétféleképpen teljesíthető: egyrészt a közös teherviselés okán az egyik legnagyobb energiafogyasztó ágazatot, az energiaszektort bevonva 2021-ben elindították az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR). Másrészt a kormány számos programmal tesz a hatékonyabb energiafelhasználásért. Az EKR-ben az energiaszolgáltatóknak, az áramot, földgázt és üzemanyagot értékesítő kereskedőknek olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfogyasztóknál energia-megtakarítást eredményeznek, ezzel energiahatékonysági célokra mobilizáljuk a privátszféra pénzügyi forrásait. Ha a kötelezettek erre valamilyen okból nem képesek, a szervezett piacon hitelesített energia megtakarítást vásárolhatnak. Végső eszközként a kötelezettségüket járulék formájában meg is válthatják, az állami bevételt energiahatékonysági programokra fordítjuk.
A kormányzat számításai szerint a legkeresettebb üzemanyagok jelenleg 607 forint körüli literenkénti átlagárából a kereskedők tényleges EKR költsége körülbelül 2-3 forint.
Ennek fényében visszautasítunk minden olyan híresztelést, amely szerint a törvénymódosítással az állam növelné az üzemanyag árát.
Éppen a kormány határozott fellépésének köszönhető, hogy a hazai üzemanyag-kereskedőknek a régiós árakhoz kell igazodniuk, határt szabva annak is, hogy a költségeiket milyen mértékben építhetik be az üzemanyagok árába - tette hozzá.
Steiner hozzátette, hogy az EKR-kötelezettség alapját jövőre a 2023-ban értékesített energiamennyiség adja, márpedig a Magyarországon forgalmazott üzemanyag mennyisége tavaly 12 százalékkal csökkent, ami önmagában mintegy harmadával mérsékli a kötelezettség mértékének tényleges növekedését. Elmondása szerint nem visszamenőleges adóemelést hajt végre a kormány az EKR célszám emelésével, mivel "a kötelezettség mértéke változik, nem a kötelezettség alapjául szolgáló értékesített energiamennyiség".