Fontos bejelentést tett Nagy Márton, újabb részletek derültek ki a kormány új gazdasági terveiről

A világ megváltozott, egy új környezetbe kerültünk, és a kormány egy új gazdaságpolitikával válaszol. Ennek lényege a gazdasági semlegességre épülő 3-6 százalékos növekedés elérése - mondta Nagy Márton kedden Budapesten. A nemzetgazdasági miniszter közölte, egy három alcélból álló akciótervet hozott létre a kabinet: a lakhatás segítése, a kkv-k méretének megduplázása és az emberek vásárlóerejének növelése. A gazdasági semlegességi programról a nemzeti konzultációban is megkérdezik az embereket.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a világ megváltozott, egy új környezetbe kerültünk, és a kormány egy új gazdaságpolitikával válaszol. Ennek lényege a gazdasági semlegességre épülő 3-6 százalékos növekedés elérése.

Egy három alcélból álló akciótervet hozott létre a kabinet: a lakhatás segítése, a kkv-k méretének megduplázása és az emberek vásárlóerejének a növelése

- tette hozzá. Szólt arról is, hogy a kkv-k fejlesztése a Demján Sándor-program nevezet viseli. A program, melyet meghirdetett a kormány, egy bevonó jellegű, és nemcsak a növekedésre összpontosít, hanem a kkv-k és a családok megerősítésére is - mondta Nagy Márton. A vállalkozók pénzügyi tudatosságát is növelni kell, az uniós pénzek mellett kevésbé vonnak be tőkét a hazai kkv-k. Több hitelre, több tőkére és nagyobb méretre van szüksége a hazai vállalkozásoknak - tette hozzá. A vállalkozások figyelmét a pénzügyi finanszírozás felé kell terelni, és így az állami programokban való részvétel felé. 

100 milliárd forinttal szeretnék megerősíteni a kkv-k tőkehelyzetét.  

A Nemzetgazdasági Minisztérium, a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zrt., a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési és Pénzügyi Szemléletformálási Alapítvány, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Export-Import Bank Zrt., a START Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt., a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. között együttműködési megállapodás jött létre kedden. Az együttműködési megállapodás három évre szól - mondta Nagy Márton. Jelentős eredményeket vár az alapítványtól a miniszter, és bízik benne, hogy a kkv-k méretugrása megvalósul majd. 

4400 milliárd forint van kihelyezve

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetője arról beszélt, hogy a Széchenyi-kártya a gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb eszköze volt a mögöttünk hagyott évtizedekben. Több százezer cég kapott segítséget, 4400 milliárd forint van kihelyezve a Széchenyi-kártyák révén – tette hozzá. Nagyon erős eszközről és termékről beszélünk. Több évtizede tervezik a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési és Pénzügyi Szemléletformálási Alapítvány létrehozását. Az alapítvány legfontosabb feladata a pénzügyi tudatosság fejlesztése – mondta Parragh. 

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az üzlet a pénz okos felhasználásáról is szól. A vállalkozásfejlesztésbe azokat a dolgokat is beleértik, mint a vállalkozási generációváltás, a női vállalkozások segítése is. A Demján Sándor-program képes lehet arra, hogy lefedje a vállalkozói igényeket. 

Nagy Márton: Helyreállt a fogyasztás

Jövőre belépünk a 3-4 százalékos növekedési sávba. Az első negyedévben 3-3,5 százalékos lehet a növekedés – mondta Nagy Márton kérdésre. A fogyasztás már idén helyreállt – tette hozzá. Az idei negyedik negyedéves növekedés 1-1,5 százalék lehet. A 21 pontból álló akcióterv fokozatosan fogja kifejteni a hatását. A belső konjunktúra alapjait a kormány megteremtette. 

A kormány célja, hogy 2028-ra 1000 eurós minimálbér és egymillió forintos átlagbér legyen. A legfőbb cél, hogy ezt a gazdaság ki tudja termelni 

– mondta egy másik kérdésre a nemzetgazdasági miniszter. Nemcsak a kormány, hanem a vállalkozások és a bankok hozzák a növekedést – tette hozzá. Idén nem szükséges, hogy december 1-től valósuljon meg a minimálbér-emelés, mert nincsen olyan inflációs nyomás, mint 2023-ban. 2025-re 3,4 százalékos növekedéssel számol majd a kormány - mondta Nagy Márton egy másik kérdésre. 

3,5 százalékra csökkentik az Eximbank exportösztönző hitelprogramját

Gulyás Gergely még az október 16-i Kormányinfón jelentette be, hogy a kormány kis- és közepes vállalkozások érdekében meghirdeti a Demján Sándor tőkefinanszírozási programot. A kormány elindítja a kkv-k beruházásélénkítő támogatási programját, valamint a digitalizációt is forrásokkal támogatja.

A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében az éves kamatot 3,5 százalékra csökkentik, az Eximbank exportösztönző hitelprogramját újraindítják, valamint az Eximbank és a Nemzeti Tőkeholding együttműködésében egy kifektetési program is kezdődik 

- ismertette. A kkv-kat érintő európai uniós programokat és kifizetéseket a kormány felgyorsítja, illetve csökkenti a vállalkozások adminisztrációját, így például nő a kötelező könyvvizsgálati értékhatár, illetve a legkisebb cégek mentesülni fognak a kötelező könyvvizsgálat alól - közölte. Hangsúlyozta: a kkv-k a magyar gazdaság gerincét jelentik, a legtöbb munkahelyet ők biztosítják, ezért megerősítésük a bérek növeléséhez is jelentős mértékben hozzá tud járulni. A miniszter összegzése szerint ezek az intézkedések hozzájárulnak a bérek emelkedéséhez, a magyar gazdaság, és ezen belül a kkv-k megerősítéséhez, a munkahelyek megvédéséhez, és ahhoz is, hogy a magyar gazdasági növekedés a régióban és az EU-ban is kiemelkedő legyen a következő években.

A nemzeti konzultáción is téma lesz a kis- és középvállalkozások fejlesztése. 

Megdupláznák az exportáló cégek számát

A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatását, az exportálni képes cégek növekedését is segíti a Demján Sándor-program – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára, Szabados Richárd a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján. Szabados ismertetése szerint, ha a 900 ezer regisztrált kkv közül kiveszik a kényszervállalkozókat, valamint azokat, akik nulla eredményt értek el, illetve köztartozással rendelkeznek, akkor 200 ezer kkv-hez jutnak el. Ebből 30 ezer vállalkozás exportál, és ők adják a GDP 70 százalékát. Az exportáló kkv-k közül 15 ezer a magyar.

Kiemelte, a következő időszakban a cél a középvállalati szektorban az exportáló cégek megerősítése és a számuk megduplázása. 

Az államtitkár úgy vélte, a kkv-k támogatása érdekében hitelre, támogatásra, tanácsadásra és a cégek adminisztrációs terheinek csökkentésére van szükség. Hozzátette: a kkv-k élénkítésére tett lépések eredményességét úgy tudják lemérni, hogy sikerül-e olyan programokat kidolgozni, amelyek segítik a gazdasági növekedés jövőre megfogalmazott minimum 3 százalékos szintjének az elérését. Ezenfelül vizsgálják majd azokat a szempontokat is, amelyeket az Európai Unió minden tagállamban és minden kkv-nál mér, ezek közé tartozik a kkv-k beruházási és exportfinanszírozáshoz való hozzájutási aránya.

Továbbá figyelik majd a technológiai mérőszámokat, ezek közé sorolta a digitális fejlettség tekintetében a lefedettséget és a felhőtechnológia alkalmazását, valamint az egy kkv által alkalmazott IT-szakemberek számát, a középkorúak és az idősek digitalizációs fejlettségét, valamint a mesterséges intelligencia beépítését a technológiába. Szabados Richárd az előadását követő kerekasztal-beszélgetésen a kkv-k helyzetéről elmondta, nem drámai a helyzet, hiszen óriási likviditás van a piacon: például az elérhető EU-s refinanszírozási programokban 500 milliárd forint áll rendelkezésre.

Ezzel nem lehet versenyezni

Annak ellenére, hogy a kis- és középvállalkozásoknak kínált piaci forint alapú vállalkozói hitelek kamatai jelentősen csökkentek az elmúlt egy évben, az állami támogatás mellett működő Széchenyi Kártya Program konstrukcióival még mindig nem tudnak versenyezni. Az utóbbiak pedig nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy szinten maradhatott a kkv-hitelállomány Magyarországon.