Hatalmas útfejlesztési és autópálya-építési programot jelentett be a kormány

A magyar kormány bejelentette, hogy nagy léptékű útfejlesztési és autópálya-építési programot tervez megvalósítani. Összesen mintegy tízezer milliárd forintos projektek keretében összekötnék például a Kárpát-medencei városokat, valamint országhatáron belüli, nyugat-keleti irányú hálózatfejlesztést elősegítő beruházások is indulhatnak.

Rendkívül fontos Magyar Közlöny-szám jelent meg szerda este, amely részletesen bemutatja 

a legfrissebb kormányzati döntéseket, köztük a 2035-ig szóló állami építési beruházások koncepcióját.

Ezek fontos része a vasúti fejlesztés, benne a gördülőállomány, tehát új vonatok beszerzésével. Azonban szó van egy kifejezetten közúti koncepcióról is, ami gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos közúti gerinchálózati fejlesztéseket tartalmaz.

A megjelent kormányhatározat mellékletében az olvasható, hogy az alábbi beruházási csomagok megvalósítása lenne indokolt:

1. Kárpát-medencei városok összekötését elősegítő fejlesztések – összesen 16 beruházás keretében (amelyből négy koncessziós megvalósítású) közel 610 kilométeren gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztés valósulna meg. Ebből új nyomvonalú közel 360 kilométer, amelyek közül az állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 2900 milliárd forint.
2. Országhatáron belüli, nyugat-keleti irányú hálózatfejlesztést elősegítő beruházások – 12 beruházás keretében (amelyből három koncessziós megvalósítású) közel 850 kilométer gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztés valósulna meg. Ebből új nyomvonalú fejlesztés mintegy 540 kilométer. Az állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 3800 milliárd forint.
3. Nagyvárosok Magyarországa érdekében tervezett fejlesztések – a kapcsolódó 25 beruházás (amelyből négy koncessziós megvalósítású) közel 280 kilométer gyorsforgalmi és 2×2 sávos főúti fejlesztést tartalmaz. Ebből új nyomvonalú fejlesztés mintegy 100 kilométer, amelyek közül az  állami megvalósítású elemek bekerülési költsége mintegy bruttó 2300 milliárd forint.

Jelentős útfejlesztési és autópálya-építési program megvalósítását tervezi a kormány
Fotó: NIF 

A Világgazdaság a Magyar Közlönyben megjelent információk alapján arról is beszámolt, hogy emellett kiemelt szempont a főúti, valamint részben mellékúti gerinchálózat fejlesztése:

• A Kárpát-medencei városok összekötését elősegítő fejlesztések keretében a határ menti térségek gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése érdekében mintegy 160 kilométer ilyen útfejlesztés történne nagyságrendileg bruttó 550 milliárd forint értékben.
• A gyorsforgalmi, valamint 2×2 sávos főúti hálózat 30 percen belüli elérésének biztosítása érdekében szükséges főútfejlesztések 2035-ig a főút és mellékút hálózat bővítését, szolgáltatási szintjének fejlesztését célzó beruházások révén közel 1750 kilométer hosszúságban bővülne a főúti és mellékúti úthálózat (benne 30 csomóponti, 14 hídépítési, továbbá 39 elkerülő úti és 8 mérnökségi telep fejlesztésével) nagyságrendileg bruttó 5700 milliárd forint értékben.
• Az ipari és technológiai központok közúti elérhetőségének javítását célzó fejlesztések érdekében ugyancsak 2035-ig tervezetten nagyságrendileg 140 kilométer úthálózati elem kapna fejlesztést mintegy bruttó 440 milliárd forint értékben.

Lázár János a nyáron jelentette be, milyen fejlesztéseket tervez az ÉKM 
Fotó: MTI/Soós Lajos 

Lázár János építési és közlekedési miniszter mindezeket megelőzően még július elején jelentette be, hogy milyen fejlesztéseket tervez az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). 

Elkészült a mélyépítés tíz éves programja, benne autópályákkal, gyorsforgalmi utakkal és a közúthálózat felújításával. Hangsúlyozta: az útépítés ma megtérülő befektetés. Az állam jelenleg mintegy 600 milliárdnyi útdíjat szed be, ami meg fog duplázódni 1000-1200 milliárd forintra. Minél több a gyorsforgalmi út, annál többet keres rajta az állam. Magyarország pedig kulcsszerepet játszik a közlekedésben, hiszen a Nyugat-Kelet tengelyen helyezkedik el, ezért érdemes invesztálni az útépítésbe.

De magasépítéseket is beharangozott. Azóta már meg is született a kormányhatározat a Mohácsi Duna-híd felépítéséről, és a kapcsolódó úthálózat kivitelezési feladatai ellátásához szükséges források biztosításáról. Közcélú fejlesztésekről is beszámolt, köztük tornacsarnokokról és kórházfelújításokról.

Arról is beszélt a miniszter, hogy a magyarországi 800 híd jelentős része felújításra szorul, és középület-fejlesztések veszik kezdetüket 175  járás központjában.

Nyár végén pedig azt is bejelentette Lázár János, hogy az M100-as kétszer két sávos gyorsforgalmi út kivitelezésére még az idén feltételes közbeszerzési eljárást írnak ki, és ezzel párhuzamosan megkezdik a 10-es számú főutat tehermentesítő elkerülő út, az M10-es út tervezését is.

A kormány ugyanis stratégiai célként határozta meg, hogy minden megyei jogú városba kétszer két sávos gyorsforgalmi úton lehessen eljutni. Mára pedig csak három olyan város maradt, amelynél ez nem teljesül, és most Esztergomon van a sor.

Az M100-as az M1-es autópályát kötné össze 32,3 kilométer hosszon Komárom-Esztergom vármegye egyik legjelentősebb városával, ami minden idők talán legkomplexebb ilyen útépítésének ígérkezik.