A német Volkswagen csoport tulajdonában lévő Audi jövő év február 28-án bezárja brüsszeli autógyárát – jelentette be a vállalat vezetése kedden rendkívüli üzemi tanácsülésen. A vezetőség hozzátette, hogy még mindig tárgyalnak egy potenciális vevővel a belga üzem átvételéről. Azt azonban leszögezték
2025 elejéig nem várható elbocsátás, és egy új tulajdonos alatt akár tovább folytatódhatna a működése – bár nem biztos, hogy az üzemben autókat gyártanának.
A megmentő például a haszongépjármű-ágazatból érkezhet, a szakszervezetek egy traktorgyártót javasolnak.
Eközben tovább mélyül a Volkswagen-válság is, az Audi a Volkswagen leányvállalata, amely éppen két nappal ezelőtt jelentette be, hogy három németországi gyár bezárását tervezi.
Ez lenne az első alkalom a vállalat 87 éves történetében, hogy a hazai piacon bezárna gyártóüzemeket. A Handelsblatt szerint a Volkswagen vezetősége a bérek és bónuszok csökkentésével próbálja elkerülni a bezárásokat Németországban. A legújabb javaslatok szerint a csoport alapmárkájánál például egy 10 százalékos általános bércsökkentés évente közel 800 millió eurót takarítana meg.
Az alsó-ausztriai tejüzem, a NÖM nem látja el a SPAR-t, amíg a boltlánc nem fogadja el a követelt áremeléseket. Az élelmiszer-üzletláncba történő szállítások a múlt hét hétfőn álltak le.
A cég tiltakozik a lépés ellen: a vállalat szerint a tejtermelők nem a költségek fedezésére, hanem a profit maximalizálása érdekében akarnak áremelést.
Bár a vajnál és a sajtnál érthető lenne a kérés, de a teljes választékban elfogadhatatlannak tartják a követelést.
Az áruházlánc a Die Presse érdeklődésére elárulta: ideiglenesen más regionális tejüzemek veszik át a SPAR üzletek ellátását, azonban a gazdák szerint ez csak rövid távon lehet életképes.
Érdemes megemlíteni, hogy Európában egyre drágábbak a tejtermékek, így az osztrák szakmai szervezet szerint elkerülhetetlen az áremelés. A SPAR és a NÖM közötti tárgyalások a következő napokban folytatódnak, a felek bíznak abban, hogy sikerül megállapodniuk. A folyamat Magyarországról nézve is érdekes, kérdés, milyen konzekvenciákat tudnak levonni belőle a magyarországi tejtermelők.
Az Európai Unió tisztviselőket küldött Pekingbe, hogy folytassák a tárgyalásokat a Kínában gyártott elektromos járműveket terhelő vámok alternatívájáról. Az, hogy Brüsszel elfogadta a meghívást, azt jelentheti, hogy történt előrelépés az egyeztetésekben.
Az EU az Európai Bizottság mintegy egyéves, a szektor tiltott állami támogatását megállapító vizsgálata után döntött a vámok bevezetése mellett,
ám a tagállamok között nincs egyetértés az intézkedés szükségessége vagy épp hasznossága mellett. Ráadásul válaszul Kína is képes érzékeny válaszcsapást mérni egyes európai iparágakra. Éppen ezért lehetséges, hogy végül sikerül a feleknek más megoldást találni a vámok helyett.
Egy orosz bíróság szerint az amerikai cég tartozása már a Föld teljes vagyonát is messze túlszárnyalja. Miután a Google blokkolta több orosz tévé YouTube-csatornáját, 17 orosz televíziós társaság már 2 szextillió (itt 36 nulla van a szám végén) rubelt követel az amerikai cégtől, ráadásul az összeg hetente duplázódik.
Korábban egy orosz bíróság arra utasította a Google-t, hogy állítsa vissza a tévécsatornák YouTube-fiókjait, ellenkező esetben naponta növekvő büntetést helyezett kilátásba.
Az eredetileg csak napi 100 ezer rubeles büntetés mértéke hetente duplázódott, így az szeptemberben már elérte a kvintiliárdot, míg már még nagyobbra nőtt és már 2 szextillió rubelnél jár.
A büntetés lehetséges maximumának a bíróság nem szabott felső határt, a behajtással ugyanakkor adódhatnak problémák.
A Google ráadásul valószínűleg nem is teljesítheti szankciósértés nélkül az orosz bíróság kérését. Ráadásul a Google orosz leánya már 2022-ben, alig pár hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió után csődöt jelentett.
Az orosz gazdaságot a jelek szerint sem a nyugati szankciók, sem az ország jegybankjának durva szigora nem képes lefékezni az ország statisztikai hivatala által közzétett adatok szerint. A kiskereskedelmi forgalom 6,5 százalékkal bővült szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, ami a növekedés ütemének hat hónapig tartó visszaesése után ismét gyorsuló ütemről tanúskodik, hiszen augusztusban a kiskereskedelem bővülése 5,1 százalék volt. A forgalom gyors bővülése annyira nem meglepő, hiszen az ugyancsak szerdán közölt adatok szerint
augusztusban a reálbérek 7,7 százalékos emelkedése volt tapasztalható, igaz, ez elmarad az egy hónappal korábbi 8,1 százalékos ütemtől.
Mindez ismételten rávilágít arra, hogy a háború árnyékában az orosz gazdaság egyre inkább munkaerőhiánnyal küzd, erről tanúskodik a szintén szerdán közzétett, szeptemberi munkanélküliségi adat is, mely történelmi mélyponton, 2,4 százalékon állt.
A kiskereskedelmi forgalom és a reálbérek gyors növekedése ugyanakkor az orosz jegybank múlt heti, 200 bázispontos kamatemelésére is magyarázatot kínál.
Fico odapörkölt: nem Kínát, hanem a brüsszeli zöldrezsimet nyögi az EU gazdasága
Nem Kína, sokkal inkább az Európai Unió (EU) által jóváhagyott zöldmegállapodás veszélyezteti Szlovákia és a kontinens gazdaságát – jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő Pozsonyban kormánya szerdai ülése után arra reagálva, hogy az ellenzéki pártok bírálták kínai útját. A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint a bírálatok azon részére reagálva, miszerint az utazás veszélyeztetheti az ország gazdaságát, Robert Fico azt mondta, hogy
nem a kínai út és az ott megkötendő megállapodások, hanem az Európai Unió vezetése által jóváhagyott zöld megállapodás veszélyezteti a hazai gazdaságot.
Kijelentette: az uniós gazdaságra a jövő évben „nehéz idők várnak” az EU döntései miatt, például a kínai elektromos járművekre kivetett uniós vámok, illetve az azokra várható kínai ellenintézkedések következtében.