HUN-REN kutatóközpont vezető: történelmi lehetőség előtt a HUN-REN

Szerkezetváltásra van szükség a kutatóhálózatban azért, hogy a magyar tudomány és innováció igazi zászlóshajójává válhasson, és képes legyen felvenni a versenyt a világ legjobb kutatóintézet-hálózataival – mondja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke. Az első lépések pedig már meg is történtek. A megújulási folyamatot egy több mint fél éves átvilágítás előzte meg, 100 nemzetközi kutató bevonásával, a jó nemzetközik példákat pedig tehát már is ismerik a szakemberek.

Az elmúlt hetekben Gulyás Balázs HUN-REN elnök több interjút is adott a HUN-REN megújulásának céljairól, legfontosabb aspektusairól. A megújulási folyamatot egy több mint fél éves átvilágítás előzte meg, 100 nemzetközi kutató bevonásával. Az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója azt mondja, a nemzetközi átvilágítás két napja nagyon feszített munkával telt a Bizottság és a Kutatóközpont részéről.

„Számos fontos megállapítás érkezett már szóban is, de az írásos összefoglalás során több olyan problémakört is jeleztek a Bizottság tagjai, amelyben a Kutatóközpontnak lépnie kellett. 

Véleményem szerint - és ezt Zehnder professzor úrnak szóban is elmondtam - az anyag egy nagyon jó alap arra, hogy a HUN-REN ATK-n belül a változás és a modernizáció elinduljon, amely összevág az én vezetői elképzelésemmel is

- mondja Kontschán Jenő.

Gulyás Balázs HUN-REN elnöke korában azt is elmondta, hogy az elmúlt két hónapban aktív kommunikáció zajlott a HUN-REN vezetése részéről a kutatóközpontok és önálló intézetek vezetői, valamint a teljes kutatási közösség irányába. Ahogy Kontschán Jenő mondja, ez a munka most is zajlik. 

„A HUN-REN Központ által szervezett workshopok keretén belül megismerhettük a nemzetközi jó példákat, az irányokat, valamint az Átvilágító Bizottság is többször beszámolt a tapasztalatairól. Fontos kiemelnem, hogy a felsővezetőkön kívül a kutatóközpontok tagintézeteinek igazgatói és számos fiatal kutatói is meghívásra került ezekre az eseményekre. Mindezeken kívül – hiszen az ország több pontján találhatóak a kutatóközpontok és az intézetek – online kérdőív biztosított lehetőséget a munkavállalók véleményének megismerésére”.

De azt is elmondta, hogy 

ugyan egy cég átalakítása során nem jellemző, hogy az alkalmazottak elmondhatják véleményüket még az átalakítás előtt, ez most mégis megtörtént.

A tervezett működési modell segíti a kutatóhálózat szerves egységben való működését, biztosítja az egyes intézmények (kutatóközpontok és önálló intézetek) helyét a rendszerben.

„A plusz forrásoktól előrelépést, szintemelkedést várok. 

Nem rejtem véka alá azonban az aggályomat sem, nem szabad a plusz forrásokat nem megfelelően működő rendszerekre ráengedni, ehhez először a rendszerszintű problémákat szükséges kezelni

- mondja az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója, aki korábban hét éven át az egyik tagintézmény igazgatójaként dolgozott, vagyis van tapasztalata ezen a területen. Szerinte a hatékonyság kulcsa mindig a rendszer részleteiben rejlik, azaz abban, mennyire kidolgozottak a működés alapjai.

„Úgy gondolom, hogy egy egységes jogi személy alatt működő szervezeti egységek – mint például kutatóközpontok vagy önálló intézetek – képesek lehetnek hatékonyan működni egy jól szervezett, centralizált rendszerben. A gondosan felépített centralizáció segíthet az irányításban, növelheti a hatékonyságot, és a rendszerszintű problémák kezelésében is támogatást nyújthat” - mondja.

Kontschán Jenő egyetlen aggodalma technikai jellegű, ez pedig a közbeszerzések területe. Szerinte egy gyengén strukturált rendszerben a közbeszerzési folyamatok komolyan megnehezíthetik egy nagyobb, egy jogi személyű szervezet működését. Ez egy technikai kérdés, amit a jövőben, ahogy fogalmaz meg kell oldani.

Szintén fontos eleme a megújulásnak, hogy a HUN-REN tulajdonba kaphatja a kutatóintézetek által használt ingatlanokat, amelyek jelenleg az MTA tulajdonában vannak.

Kontschán Jenőez azért fontos, hogy megtörténjen, mert az ingatlanok állapotának megóvása, esetleges problémák megoldása nem megy mindig zökkenőmentesen.

„A változástól, az ismeretlentől a legtöbben tartanak. 

Úgy látom, hogy részben ez képződik le a kutatóknál és a munkavállalóknál, pedig az új kihívásokra való reagálás és azok kezelése, a kutatói létforma része kellene, hogy legyen. Itt is ez történik, van egy változás, amelyben meg kell találnunk az új lehetőségeket, sőt az új kihívásokat is.

 Ebben az évben már hét alkalommal találkoztam személyesen, különböző intézményi fórumokon a munkatársaimmal, pont most készülök a nyolcadikra, hogy a problémákat feloldva, a fölösleges riadalmakat kezelve a változások lehetőségeire és előnyeire hívjam fel a munkatársaim figyelmét.

Kontschán Jenő a plusz források első helyen való megemlítése helyett, inkább a történelmi jelentőségű lehetőséget látja a megújulást.

„A kutató hálózat modernizálásával, a párhuzamosságok megszüntetésével, Magyarország és a Kárpát-medence számára kiemelten fontos kutatási feladatok megfogalmazásával hazánk innovációs potenciálját és versenyképességét tudjuk növelni a nemzetközi szintéren. Természetesen a növekedő forrásnak is nagyon örülök, mert a versenyképes finanszírozással lehetőségünk lesz Magyarország számára kiemelt fontosságú területeken, mint például az agrár,- és az egészséges környezetet támogató kutatások, még kiemelkedőbb eredményeket elérni” – mondja.