Nagy gazdasági siker: jelentős a reálbérnövekedés Magyarországon idén

Felesleges pénzszórás

Kormányzati és szakértői várakozások szerint is magas, 9-10 százalék közötti reálbér-növekedés valószínűsíthető Magyarországon 2024-ben. A jövő évet illetően a huszonegy pontos gazdasági akcióterv hoz minden téren érezhető fellendülést.

Augusztusban is folytatódott a keresetek tetemes mértékű emelkedése az elmúlt évhez képest, így a reálbérek növekedése augusztusban is 9 százalék fölött maradt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ez a reálbér-növekedési ütem jellemezheti egyébként az év egészét is.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a bérek inflációt jóval meghaladó emelkedését több tényező is hajtja, köztük például a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, vagy az állami szféra bérrendezései. A vezető közgazdász szerint a reálbérek jelentős növekedése jó alapot teremt a fogyasztás bővüléséhez, amely már az előző negyedévek GDP-adatain is látszott, és amely idén a gazdasági növekedés húzóereje.  

Túl azon, hogy a tények alapján is látni az egész évet jellemző lendületet, érdemes összevetni az elmúlt évek béradatait, amelyekből a részletek ismeretében is jól láthatóak az irányok és persze Magyarország teljesítménye. 

Szalai Piroska bér- és munkaerőpiaci szakértő a Világgazdaság hasábjain nemrégiben rámutatott, az idei első negyedéves átlagkereset reálértéke hazánkban tíz százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, és ugyanez a második negyedéves adatokról is elmondható. Az OECD országok átlaga is növekedett az év első résézben, három és fél százalékkal, innen pedig látható, hogy 

Magyarország bőven az átlagos szint feletti javulást ért el. 

A 35 országból már 29 ért el javulást, azonban Belgiumban, Franciaországban, Svédországban, illetve az Európai Unión kívül Kanadában, Japánban és Új-Zélandon még mindig csökkent az átlagkereset vásárlóértéke. Ez a 2024-es év tendenciája, de a magyar viszonylatban érdemes még visszább tekinteni.

Szalai Piroska felidézte, hazánkban 2016–2020 között öt százalék feletti reálkereset-emelkedést mérhettünk, 2017-ben éves átlagban elértük a 10 százalékot is. Ennek hátterében az akkor megkötött hatéves bérmegállapodás áll, amelynek első éve volt a 2017-es, de a többi vizsgált évre is kedvezően hatott a hatéves együttműködés.

Szalai Piroska az infláció mértékét is figyelembe véve (és amennyiben a pandémiához vagy az orosz-ukrán háborúhoz hasonló léptékű külső hatás nem szól közbe) az év teljes egészére közel tízszázalékos javulásra számít, és szinte kizártnak tartja, hogy az eredmény rosszabb legyen kilenc százaléknál.

Ami az idei évet illeti, a kormányzati várakozások is hasonlóak, ellenben a nagyobb GDP-növekedéshez szükség volt a 21 pontos gazdasági akcióterv meghirdetésére, ami természetesen az inflációra és a bérekre is hatást gyakorol majd.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Világgazdaság megkeresésére úgy fogalmazott, jövőre mindenképpen magasabb lehet a gazdasági növekedés, ami ráadásul jóval kiegyensúlyozottabb szerkezetű lehet, mint idén.

Ugyan még zajlanak a bértárgyalások, de várakozása szerint a versenyszektorban 7,5-8,5 százalék között nőhetnek a bruttó keresetek 2025-ben, ami négy százalék alatti infláció mellett 4-5 százalék körüli reálbér-növekedést vetít előre, tehát a fogyasztás továbbra is lendületben maradhat. Németh Dáévid 2,8 és 3,1 százalék közötti GDP-bővülést vár jövőre.