Nem csak a legmagasabban jegyzett, de a fiatal kutatók is támogatják a kutatóhálózat megújulását

A legnagyobb magyar tudósok állnak be a mögé, hogy megvalósuljon a HUN-REN, amelynek köszönhetően világszínvonalú tudományos kutató hálózat alakulna. Győrffy Balázs, aki világ vezető kutatói közé tartozik, azt mondja, egész egyszerűen túl bonyolult a mostani rendszer. Ha például egy doktorandusznak egy új laptopot igényel, arra, több, mint két évet kell várni. Aminek egész egyszerűen a bürokrácia az oka. Ő maga több példát is mond arra, hogy hogyan lehet sokkal egyszerűbbé, és hatékonyabbá tenni a rendszert. Közben a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke kiemelt fontosságúnak tartja a kutatói életpályamodell kialakítását, és a továbbképzési lehetőségek támogatását.

Győrffy Balázs Semmelweis Egyetem bioinformatikai tanszékvezetője, aki a Clarivate adatbázisa alapján a legmagasabban idézett kutatók közé tartozik világviszonylatban, azt mondja, a HUN-REN egy világszínvonalú tudományos kutató hálózatot hozhat létre, amelynek fő erősség a még mindig kiemelkedően jó minőségű kutatói gárda és színvonalas utánpótlás-képzés lehet.

Például az én csoportomból a végzett PhD hallgatóim olyan neves helyeken kaptak posztdoktori ösztöndíjat, mint a Harvard, a Stanford, vagy a washingtoni NIH Nemzeti Rákkutatási Központ. A csúcsminőségű kutatást azonban egy olyan rendszerben kell most elérni, amely mára a működésképtelenség szélére jutott

- mondja.

Győrffy Balázs példaként említi, hogy míg 2014-ben (amikor a kutatócsoportját alapította) egy számítógép beszerzése lényegében azonnal megtörtént, addig most már annyira megnőtt a papírmunka és az adminisztráció, hogy a 2023. június 23-án (tehát már több, mint 500 napja) leadott laptop-rendelése 2025 tavaszára várható, ha egyáltalán sikerül.

„Gondolom nem kell fejtegetnem a helyzet abszurditását, hogy a csoportom tagjainak a saját személyes számítógépüket kell behozni, mivel nem tudok a nekik munkaeszközt biztosítani” - mondja.

Szerinte a hiba nem az emberekben van, hanem rendszerszintű.

"Nemrég néztem meg egy lefutott beszerzést, amit 24 alkalommal kellet jóváhagyni, és ezek közül akárkinek (igénylő, osztályvezető, témavezető, beszerző, beszerzési osztályvezető, pénzügy, eszköznyilvántartó, igazgató, pénzügyi ellenjegyző, kötelezettségvállaló, stb. stb.) késik az aláírása, akkor az egész beszerzés megáll. 

Mindez azt jelenti, hogy csak a teljes folyamat reformjával lehetne ezt megoldani

– mondja.

Azt is elmesélet, hogy amikor Berlinben vagy a Harvardon dolgozott, akkor neki, mint kutatónak nem kellett ilyen bonyolult rendszerrel való küzdelemmel tölteni az időt, amit így a tudományos kutatásnak tudtam szentelni.

„Nálunk egyszerűen túl nagyra nőtt a támogató személyzet létszáma, és ezek már egymás szükségességét erősítik meg azzal, hogy egymásnak és a kutatóknak újabb és újabb feladatokat és teendőket generálnak” - mondja.

Szerinte a legfontosabb a központosítás. Ma mindegyik kutatóintézet saját jogi, beszerzési, pénzügyi, HR, informatikai, utazási, és más hasonló részleget tart fenn. Ennek két óriási hátránya van, amelyek közül az első, hogy senki nincsen igazán képben, hogy mire is van szükség.

 Ezért minden új helyzet esetén – például egy új nemzetközi pályázat, vagy valamilyen jogi kérdés - lényegében teljesen nulláról kell a problémát megoldani. Központosítás esetén minden kérdés

esetén lehetne egy olyan ember, aki azonnal tudja a megoldást mivel már látott hasonló problémát valamelyik másik kutatóintézetnél.

A második fő előny a teljesítmény tervezett figyelembevétele. Londonban, Berlinben, vagy Washingtonban a kutatócsoportok teljesítmény alapon kapnak laborhelyet, központi forrást, lehetőséget a nyilvánosságra. Ma a HUN-REN kutatóhálózat csoportjai estén ténylegesen a kutatólaborok és a költségvetések öröklés útján kerülnek kiosztásra, vagyis akié a labor tavaly volt, ő lesz ott idén is, és a csoportok finanszírozása szintén a tavalyi keret alapján történik. Ez a feltörekvő fiatal csoportok esetén egy jelentős gát a saját csoport felfuttatása előtt.

„A megújulás folyamán az általam látott legnagyobb veszély az „innováció”-ra való koncentrálás. 

Ameddig a kutatóhálózatot az MTA működtette, lényegében semmilyen szinten nem volt támogatva a saját innovációs tevékenység. Az e mögötti tiltás megszűnt az ELKH-ban, de most anélkül kerül a fókuszba, hogy a várható hatás mértéke a megfelelő helyen lenne kezelve.

 Lényegében mindenki azonnal pénzt akar látni az innovációból, amit eredményként fel lehet mutatni. Ez egy hibás elképzelés, amit legjobban mutat, hogy a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) innovációs bemutatója se azt tartalmazza, hogy mennyit fizettek a cégek a MIT-nek, hanem hogy mennyi állami adóbevételt generáltak a MIT-en végzett diákok által alapított cégek” – mondja Győrffy Balázs, aki szerint látnunk kell, hogy ha valaki egy nagyon sikeres céget hoz létre, akkor már nem lesz ideje napi 8 órában kutatómunkát is végezni, vagyis a siker a HUN-REN házán belül nem lesz látható. Tehát az „innováció” célját a pénz helyett pont a szabadságra kellene helyezni, és az eredményt nem forintban számolni.

Szerinte egy másik terület, ami egyelőre nem szerepel a törvénytervezetben, a részmunkaidős foglalkoztatások rendszere. Ahogy fogalmaz, minden híresebb nemzetközi kutató több affiliációval rendelkezik – ehhez elég akár csak a Nobel-díjasokat megnézni. A több affiliáció az egyik oldalon lehetővé teszi több forrás bevonását, több kollaboráció futtatását, több hallgató elérését, miközben a másik oldalon az intézmény számára semmilyen veszteséggel nem jár.

Az ELKH kutatóközpontjában a részmunkaidőben foglalkoztatottak kimaradtak a béremelésekből, a nagyobb pályázatok benyújtására nem kapnak támogatást, és a tudományos outputukat is a munkaidő arányával elosztják.

„Ezen nemzetközi környezetben elképzelhetetlen, teljesen irracionális helyzet tisztázását még mindenképpen javasolnám az átalakításba bevenni. Hiszen valójában csak arról van szó, hogy ne legyen az büntetve, aki sokkal kevesebb pénzből hozza létre ugyanazt az eredményt” – mondja az elismert kutató.

A HUN-REN és a Doktoranduszok Országos Szövetsége 2024. július 23-án kötött együttműködési megállapodást, amelynek célja a doktori képzések és a tudományos kutatások kiválósági alapon történő fejlesztése, a doktori képzést folytató intézmények és hallgatók támogatása, valamint a kutatói életpálya vonzóbbá tétele.

Az együttműködés egyaránt kiterjed a doktori képzés és a tudományos kultúra fejlesztésére, amely magában foglalja a doktori iskolák minőségbiztosításának és tudományos rendszereinek erősítését, a hallgatóközpontú doktori képzés kereteinek és tartalmának fejlesztését, valamint a sikeres fokozatszerzések számának növelését és a lemorzsolódás csökkentését

– mondja a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke.

Molnár Dániel kiemelt fontosságú tartja a kutatói életpályamodell kialakítását, és a továbbképzési lehetőségek támogatását.

Ahogy fogalmaz a doktoranduszok minden esetben felsőoktatási intézményekkel állnak hallgatói jogviszonyban. A HUN-REN-ben elsősorban bevont kutatóként, alkalmazottként kaphatnak szerepet, hasonló formában, mint a hálózatban dolgozó más kutatók. A jelenlegi alacsony finanszírozottság azonban ahhoz járul hozzá, hogy kevés doktorandusz kap lehetőséget a HUN-REN hálózatban kutatóként való foglalkoztatásra.

„A tehetséges fiatalok számára még vonzóbbá lehetne tenni a HUN-REN-t célzott ösztöndíjprogramokkal és szakmai támogatással, továbbá az együttműködési lehetőségek bővítésével, illetve azzal is, ha a kiválósági pályázatokban, valamint a K-F-I projektekben előírássá válna a doktoranduszok bevonása is” - mondja.

Molnár szerint ezek a lépések támogatnák, hogy a doktoranduszok hosszú távon is elköteleződjenek a hazai kutatási szféra iránt és elősegítené, hogy itt találják meg a számukra legideálisabb kutatási és fejlődési környezetet.

Ahogy fogalmaz, az új irányok a doktoranduszokat abban segíthetik, hogy anyagi és szakmai megbecsülés mellett a kutatásra és az innovációra összpontosíthassanak, ami által később versenyképes tudományos szakemberekké válhatnak.

„Bízunk abban, hogy a tervezett finanszírozás növelés hozzájárul majd ahhoz, hogy a kiszámítható kutatói életpályának köszönhetően minél több doktorandusz dolgozhat – versenyképes bérezés mellett – a felsőoktatási intézményekben folyó doktori képzése alatt a HUN-REN kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben” mondja a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke.