Egy egész kontinens kapna a világ legnagyobb vízerőművének áramából

Újrakezdhetik a finanszírozásról szóló tárgyalásokat a Világbank és más nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői a Kongói Demokratikus Köztársasággal (KDK) a "Great Inga Dam" nevű gátrendszerről. Ha a fejlesztés elkészül, úgy a világ legnagyobb vízerőműrendszere egész Afrika áramellátásához hozzájárulna.

Folytatódhat az Inga-gátrendszer építése a Kongón, miután a Világbank és más szervezetek képviselői újranyitják a tárgyalásokat a Kongói Demokratikus Köztársasággal a finanszírozás kérdéseiről. Az Inga-vízesésnél hat további vízerőmű létesülne a már meglévő kettő mellé, ezzel a rendszer összesen 44 ezer megawatt villámos energia névleges kapacitású lenne.

A számítások szerint 80 milliárd dolláros, azaz nagyjából 30 ezer milliárd forintos fejlesztés elkészülte után a világ legnagyobb vízerőműrendszere lesz

– írja az Africanews tudósítója helyszíni riportjában.

A jelenleg is működő Inga-1 erőműről készült felvétel
Fotó: Wikipedia Commons / Alaindg

Az egész kontinens egyik legnagyobb infrastrukturális fejlesztésének számító erőműtől a kongói kormány azt várja, hogy azzal felszámolhatják az energiahiányos állapotokat az országban. A KDK-nek világviszonylatban is jelentős a vízenergia-potenciálja, ám a 100 milliós ország energiarendszerei egyrészt nem tudják kiszolgálni maradéktalanul az igényeket, másrészt a túlnyomórészt szegény lakosság jelentős része egyszerűen nem tudja megfizetni az energiaellátást. Ezért az adatok szerint Kongó lakosságának jelentős részek energiaszegénységben él: az emberek 90 százaléka nem fér hozzá modern elektromos szolgáltatáshoz.

Miért a Kongó-folyó?

Miként az Origo összeállításában korábban bemutatta, a Kongó-folyó az Amazonas után a világ második legnagyobb vízhozamával rendelkezik, továbbá a kontinens legnagyobb térfogatú és legintenzívebb folyama, tíz országon áramlik keresztül éri el végállomását, az Atlanti-óceánt. A folyam az Inga-vízesésnél rejti magában a legnagyobb vízenergia-potenciált. A folyó jelenleg 40 vízenergia-projektnek ad otthont, amelyek közül kilenc a KDK-ban található, köztük az említett két erőmű, melyek egyúttal az ország legnagyobbjai is: az Inga I. (354 megawatt) és az Inga II. (1.424 megawatt).

A gátrendszer finanszírozása a korábbi kongói kormány és a pénzügyi szervezetek közötti nézeteltérések miatt megszakadt, mivel a Világbanknak kifogásai voltak a forrásfelhasználás átláthatóságával kapcsolatban, Kongó viszont nem fogadta el ezeket a szerintük nem megalapozott állításokat. Ugyanakkor most, a tárgyalások újraindulásával a szakértői kommentárok szerint megvan rá az esély, hogy a fejlesztések egy évtizeden belül elkészüljenek.

Ezzel nemcsak az ország energiaellátása oldódhat meg tiszta forrásból származó energiával, hanem idővel juthat abból exportra is: 

Nigéria és Dél-Afrika már jelezte érdeklődését az Inga-rendszerből származó villamos energia iránt.

A projekt ugyanakkor több kritikát kapott környezetvédő és civil szervezetektől is. Utóbbiak főként azt kifogásolták, hogy – állításuk szerint – a projekt elsősorban a bányavállalatok szükségleteinek kielégítésére szolgál, és a lakossági igények csak másodlagosak. Ezt az állítást ugyanakkor a kongói hatóságok pontosították: eszerint az érvényes megállapodások értelmében az ország ásványkincsekben gazdag tartományában, Katangában működő bányavállalatok élveznek némi előnyt a kiszolgálásban, hogy termelésükkel javítsák az ország gazdasági helyzetét, azonban nincs olyan alku, miszerint a bővülő erőműrendszer által termelt energiát egészében részükre kellene átadni.

Miként az Origo megírta, a közelmúltban Afrikában átadták a Níluson épült óriási duzzasztóművel kombinált erőművet, mellyel Etiópia lépne előre nagyot energiaszükségletének kielégítésében.