Megmozdult a Skynet, és senki nem tudja, miért

Valaki áthelyezte keringési pályáján az Egyesült Királyság legrégebbi műholdját, a Skynet-1A nevű űreszközt. A műveletnek semmilyen dokumentált nyoma nincs. Miközben az űrgazdaság kiépülésének első szakasza zajlik a világ szeme előtt, egy ilyen váratlan fejlemény nagyon veszélyes helyzetet teremthet.

Új pozícióban található meg az Egyesült Királyság legrégebbi műholdja a világűrben, de a BBC riportjából kiderült, hogy semmilyen feljegyzés nincs arról, ki, mikor és miért irányította át a műholdat jelenlegi helyzetébe.

Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay / David Mark

A Skynet-1A nevű műholdat – az elnevezés természetesen véletlen egybeesés a Terminator-filmek emberiség ellen forduló mesterséges intelligenciájának nevével – 1969-ben, néhány hónappal a Holdra lépés után bocsátották fel. Az űreszközt Afrika keleti partjai fölött helyezték el. 

A szatellit kommunikációs célokat szolgált, az volt az elsődleges funkciója, hogy összeköttetést teremtsen a világ más részein szolgáló brit erőkkel.

A Skynet-1A-t az Egyesült Államokban, az azóta már megszűnt Philco-Ford nevű légi ipari cég gyártotta, és az amerikai légierő Delta rakétája juttatta a világűrbe.

Az űreszköz néhány éven át biztosan működött, majd gravitációs hatások eredeti helyzetétől keletebbre, az Indiai-óceán fölé húzták. Ám napjainkban a Skynet-1A több mint 36 ezer kilométerrel, nagyjából félbolygónyi távolsággal arrébb, Közép-Amerika felett található.

A probléma az, hogy senki nem tudja, mikor és miért került oda. A műholdat 1977-ben veszítették szem elől, amikor éppen amerikai irányítás alatt állt.

Valószínűtlen, hogy a féltonnás űreszköz magától sodródott volna jelenlegi pozíciójába. Inkább az feltételezhető, hogy az 1970-es években földi parancsot kapott arra, hogy tolóerejét használva nyugati irányba haladjon. Ám ennek az elrendelt változtatásnak semmilyen nyoma nincs.

Dr. Stuart Eves asztrofizikus, űrtechnológiai tanácsadó szerint a Skynet-1A áthelyezésétől függetlenül még mindig brit műholdnak számít. A szakember szerint a használaton kívüli űreszköz még mindig feladatot és felelősséget jelent a briteknek, mert jelenlegi helyzetében is végez előre illetve hátra irányuló mozgást pályáján, így rendszeresen közel kerül más műholdakhoz. Ebből komoly problémák származhatnak.

A Skynet-1A műhold csak az egyike azoknak az űreszközöknek, melyek működésük leállásával jelenleg bolygó körüli pályán keringve űrszemétként veszélyeztetik az aktív műholdak és más űreszközök biztonságát. Manapság vannak arra protokollok, hogy a kivont szatelliteket magasabb keringési pályára irányítva a szakemberek csökkentsék annak az esélyét, hogy azok használatban lévő műholdakkal ütközzenek. 

A zsargonban "műholdtemetésnek" hívott gyakorlat azonban az 1970-es években még nem volt bevett megoldás, akkoriban még nem sokat foglalkoztak a keringési pályák terének fenntarthatóságával.

Úgy tűnik, hogy az űrgazdaság kiépülésével egyre kevésbé halogatható feladat a Föld körül a világűr peremén felhalmozódott nagy mennyiségű űrszemét legalább egy részének eltakarítása. Ezt muatja a Skynet-1A esete is.

Egyre komolyabb problémát jelent a Föld körül keringő űrszemét mennyisége (illusztráció)
Fotó: Science Photo Library via AFP

Egyes előrejelzések szerint 2040-re az űripar gazdasági mérete elérheti az ezer milliárd dollárt is, ez a teljesítmény azonban könnyen veszélybe kerülhet az űrhulladék növekvő mennyisége miatt. Nemrég már arról adhattunk hírt, hogy az üzemen kívül helyezett műholdakat takarító-műholdak segítségével gyűjtenék be, 2023-ban pedig kirótták az első bírságot is egy műholdas szolgáltatóra az űrben való szemetelés miatt.