Megtörténhet a nagy áttörés a magyar tudományos életben

A HUN-REN az, ami hatékonyabb kutatást tesz majd lehetővé – mondják a legelismertebb magyar kutatók, aki az átalakításoktól azt remélik, hogy a források igazságosabban kerülnek elosztásra. És észszerűbben, mert ahogy fogalmaznak, most sok olyan dologra is nagyobb összegeket költenek el, amelyekre nem, vagy ilyen formában nem lenne szükség.

Szerkezetváltás előtt van a magyar kutatóhálózat, amelyre elsősorban azért van szükség, hogy a magyar tudomány és innováció igazi zászlóshajójává válhasson, és képes legyen felvenni a versenyt a világ legjobb kutatóintézet-hálózataival. Az első lépések már meg is történtek, az átalakítások mögé pedig a legnevesebb magyar kutatók is beálltak.

„A kutatóhálózat jelentős szerepet játszhat a doktori képzések támogatásában. 

A doktoranduszok számára a kutatóhálózat adhat egy olyan inspiráló és szakmailag támogatott környezetet, amelyben egyrészt saját projektjeik és kutatásaik révén, másrészt pedig az élvonalbeli kutatócsoportok munkájába való bekapcsolódással hozzájárulhatnak a tudomány fejlődéséhez. 

A kutatóhálózat sokoldalú kapcsolatrendszere lehetőséget nyújt arra, hogy a doktoranduszok nemzetközi szinten is helytálljanak” – mondja a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke.

Molnár Dániel szerint fontos, hogy a tehetséges doktoranduszok kamatoztathassák tudásukat a HUN-REN különböző kutatóhelyein, ezzel is hozzájárulva a magyar tudomány fejlődéséhez.

„A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2022-ben kötött együttműködési megállapodást a Doktoranduszok Országos Szövetségével. A megállapodásban meghatározásra kerültek azok az elérendő célkitűzéseket és kulcsterületeket, amelyekben a hazai felsőoktatás doktori képzése fejleszthető és hozzájárul a fiatal kutatók támogatási rendszerének megerősítéséhez – teszi hozzá Molnár Dániel.

Ahogy fogalmaz, 

az elmúlt időszakban számos pályázati konstrukció nyílt meg a fiatal kutatók előtt, ugyanakkor a doktori képzések és a kutatói karrier kiemelt fontosságú a tudományos közösség és a társadalom számára,

ezért elengedhetetlen, hogy a doktoranduszok megfelelő szakmai és anyagi megbecsülést kapjanak.

„Jelenleg is egy olyan stabil és kiszámítható kutatói életpálya kialakításának megvalósításán dolgozunk, mely hozzájárul ahhoz, hogy a tehetséges kutatók hosszú távon elköteleződjenek a tudományos munkában. A világos karrierutak biztosítása pedig lehetőséget teremt arra, hogy a doktoranduszok és fiatal kutatók egyértelműen lássák előrehaladási lehetőségeiket és ezáltal motiváltak maradjanak kutatási céljaik elérésében – teszi hozzá a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke.

Ahogy több elismert kutató, úgy ő is bízik abban, hogy a HUN-REN megújulása és finanszírozásának megerősödése segíti azon célunk elérését, hogy egy vonzó kutatói életpálya által minél több lehetőséget álljon rendelkezésre a doktoranduszok és fiatal kutatók számára.

Az új működési modell mellé új finanszírozási struktúra társul. Jövőre 50%-kal, 3 éves időtávon 100%-kal, vagyis jelentősen emelkedik finanszírozással.

„Ez egy olyan kérdés, ahol a válasz teljesen egyértelmű: a rendelkezésre álló forrásokat a kutatói bérek rendezésére kell fordítani. Gyakorlatilag eltűntek a kutatási rendszerből a teljes munkaidős PhD hallgatók, mivel cégeknél összehasonlíthatatlanul jobb jövedelemre tudnak szert tenni. De az én munkaszerződés szerinti időarányos alapfizetésem is, amely jelenleg semmilyen szinten nem veszi figyelembe a teljesítményt, egy Aldi fizikai munkás által elérhető fizetés összegével egyezik. Tehát a fiatal kutatók nemcsak az aktuális összeg, hanem a perspektíva hiánya miatt is menekülnek a kutatói életpálya elől. Ez egyszerűen fenntarthatatlan” – mondja az egyik legmagasabban jegyzet magyar kutató, Győrffy Balázs.

Szerinte egy másik gyakori cél az eszközök beszerzése, amire gyakran kerül elkülönítésre jelentős mennyiségű forrás, annak ellenére, hogy a kutatásokhoz szükséges gépek általában iszonyatosan drágák.

„Sajnos még ma is él Dévényi Tibor régi könyvében leírt „totem birtoklási vágy”, ami azt jelenti, hogy mindenki azt szereti, ha nála van egy nagy értékű műszer. 

Tudtommal még soha egyetlen felmérés sem készült, ahol azt vizsgálták volna meg, hogy a HUN-REN (vagy ELKH) kutatóintézeteiben használt nagy értékű eszközök melyike ténylegesen mennyi tudományos eredményt hozott. Véleményem szerint a totem-gépek vásárlását teljesen meg kell szüntetni,

mivel ezekkel csak a nagy nemzetközi cégeket gazdagítjuk” – mondja Győrffy Balázs.

Szerinte a legtöbb mérést szolgáltatás formájában sokkal olcsóbban be lehet szerezni. Ha pedig mindenképpen kell egy gép, akkor jobb, ha ezek a készülékek egy központi „core-facility” keretében vannak üzemeltetve, ami biztosítja valamennyi kutatócsoport számára az egységes hozzáférést.

Azt mondja a tervezet alapján bízik abban, hogy az új HUN-REN egy hatékonyabb kutatást fog lehetővé tenni.