Kislexikon

 

akkréciós szegély
Azok a lemezszegélyek, amelyekhez az asztenoszférából a felszínre jövő olvadt és megszilárduló kőzetanyag kapcsolódik. Ez az óceánközépi-hátságokban és a kontinentális hasadékvölgyekben fordul elő.

alpi-himalájai hegységrendszer
Az Eurázsiai kontinenst nyugat-kelet irányban átszelő, az utóbbi 200 millió évben keletkezett hegységrendszer. Tagjai: a Pireneusok, a Betikai-kordillerák, az Atlasz, az Appenninek, az Alpok, a Kárpátok, a Dinaridák és Hellenidák, a kis-ázsiai és iráni hegyvonulatok, a Pamír, a Karakorum, a Tibeti-fennsík és a Himalája. Ezután a hegységrendszer dél-délkeleti irányba fordul és az Arakan-hegységtől a Maláj-szigettengeren keresztül Melanéziáig tart.

alsóköpeny
Ismereteink szerint a Föld három fő, határfelületekkel elválasztott héjból épül fel: kéreg, köpeny, és mag. Ezeknél a határfelületeknél az anyagi összetétel és a rugalmas hullámok sebessége ugrásszerűen megváltozik. A kéreg alja óceáni területeken 10-12 km, kontinentális területeken 30-70 km mélységben húzódik. A köpenyben a 410-660 km között lévő gyors sebességváltozással jellemzett átmeneti zóna feletti részt felsőköpenynek, míg az alatta levőt alsóköpenynek nevezzük. Az alsóköpenyben levő szilikátos anyagok szilárd halmazállapotúak, de bennük lassú (1 cm/év értéknél nem nagyobb sebességű) anyagáramlások (folyások) alakulhatnak ki.

antipodális
A Föld átellenes pontja

anyaelem
A természetes radioaktív elemek bomlási sorában a kiindulási izotóp (elem)

asztenoszféra
A Föld felsőköpenyének képlékeny, közvetlenül a litoszféra alatt található (200-300 km) vastag része. Képlékenysége annak a következménye, hogy az itt lévő szilikátos kőzetek ásványainak 5-10%-a olvadt állapotban van (részleges olvadás). A földi hő következtében 1-10 cm/év sebességű anyagáramlások alakulnak ki benne, amelyek legegyszerűbb formája a konvekciós cella. Az asztenoszféra áramlása hatással van a felette lévő lemezek mozgására.

bazaltplató, pajzsvulkán
Szárazföldre vagy óceánfenékre kiömlő nagymennyiségű bazaltláva által létrehozott, lépcsősen rétegzett és lapos tetejű vulkáni kiemelkedés.

D" réteg
A D" réteg az alsóköpeny legalján lévő és a maggal érintkező, kb. 200 km vastag réteg.
A név Keith Bullen, új-zélandi szeizmológustól ered, aki alfabetikus jelekkel látta el a Föld belső rétegeit. A földkéreg kapta az A jelet, a belsőmag a G jelet, 1942-es publikációjában az egész alsóköpeny D rétegként szerepelt. 1950-ben már úgy látta, hogy az alsóköpeny két részre osztható. A felső 1800 km vastag részt D' rétegnek, míg az alsó kb. 200 km vastag részt D" rétegnek nevezte. Mai ismereteink szerint a D" réteg a felszálló hőoszlopok forrása és ebbe a rétegbe hatolnak le végső soron az alábukó litoszféra lemezek is.

endoterm fázisátmenet
Hőfelvétellel járó fázisalakulás. Ilyen például a jégolvadás is. A hőfelszabadulással járó fázisátalakulást exotermnek nevezzük. Ilyen például a víz megfagyása.

forró foltok (hot spots)
Olyan foltszerű vulkáni területek, amelyek általában az aktív akkréciós lemezszegélyektől távol lévő köpenyoszlopok fölött alakulnak ki, ahol a köpenyből származó magma a felszínre tör. Ezek a vulkáni kúpok vagy bazaltplatók néhány kivételtől (pl. Dekkán-plató) eltekintve az óceánok fenekén alakulnak ki.

geomorfológia
Felszínalaktan, a természetföldrajz egyik szakterülete, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik.

harántvetők
Hátságok egymástó távol lévő központi hasadékvölgyét összekötő törésvonal, amely mentén a lemezek egymás mellett csúsznak el.

hasadékvölgy
Normál vetődések által határolt, hosszan elnyúló tektonikus árok. A hasadékvölgyek húzófeszültségek hatására a távolodó lemezszegélyek mentén jönnek létre, úgy kontinentális mint óceáni területeken.

köpenyoszlop, hőoszlop
A köpenyáramlás felszálló ága, amelyben a köpeny mélyebb részén, (sokak szerint a mag határán lévő D" rétegben) felfűtött, és ezért a környezetnél melegebb és könnyebb anyag a felszín felé emelkedik.

Kelvin, William Thomson, Lord (1824-1907)
Angol mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa és matematikusa volt. Legfontosabb eredményeit az elektromosság matematikai analízise és a termodinamika területén érte el. Sokat tett a modern fizikai leírás megteremtéséért. Nevét az egész világ ismeri az abszolút hőmérsékletet mérő Kelvin-skáláról, amelyet ő alkotott meg. A skóciai Glasgow egyetemén dolgozott, ezelőtt folyt a Kelvin folyó, melyről nemesi nevét is kapta.

köpenykonvekció, köpenyáramlás
A hőtágulás miatt a forró kőzeteknek kisebb a sűrűsége és nagyobb a folyékonysága, mint a hidegnek, így a forró anyag oszlopszerűen a felszín felé emelkedik. A felszínre jutott anyag lehűlve és megmerevedve hozza létre az óceáni litoszféralemezt. Az idős és hideg óceáni litoszféra a mélytengeri árkoknál alábukik és lehatol a mélyköpenybe, valószínűleg egészen a D" rétegig. A létrejövő nagyskálájú cirkulációt nevezzük köpenykonvekciónak.

külső mag
A földmag mintegy 2100 km vastagságú külső öve, melyet a Gutenberg-Wiechert-felület (2890 km mélyen) választ el a földköpenytől, a Lehmann-felület (5000 km mélyen) pedig a belső magtól. Elektromosan jól vezető anyagokból (döntően vasból és nikkelből) épül fel és folyékony halmazállapotú. A külső magban zajló konvekció és a Coriolis-erő együttes hatásaként jön létre a dinamó-effektus, mely a Föld mágneses terét generálja.

leányelem
A természetes radioaktív bomlás során az anyaelemből képződő és általában egy stabil elemig tovább bomló izotóp.

lemeztektonika
A földtudományoknak az 1960-as évek végén született forradalmian új elmélete. A tengeri geofizikai kutatások és az óceáni mélyfúrásos vizsgálatok bebizonyították, hogy a litoszféra nem egységes, összefüggő héj, hanem több egymás melletti, egymáshoz képest mozgó és kölcsönható lemezből áll. A Föld felszínét hét nagy és több kisebb kőzetlemezre osztjuk. A kőzetlemezeket óceáni hátságok, mélytengeri árkok vagy gyűrt lánchegységek és regionális kiterjedésű harántvetők határolják.

litoszféra
A Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, merev kőzetburka, amely a felsőköpeny asztenoszféra nevű, képlékeny részén úszik. A litoszféra átlagos vastagsága 100-120 km, a fiatal óceánok alatt vékonyabb, az idős kontinensek alatt pedig vastagabb. A Föld litoszférája nem egységes héj, hanem több, különböző méretű kőzetlemezből áll. Ezek mozgásának természetével és a lemezek kölcsönhatásának következményeivel foglalkozik a lemeztektonika.

mélytengeri síkság
Kiterjedt, lapos, közel vízszintes, és 3800-4200 mélységben fekvő óceánfenék.

óceáni árok
A lemezek ütközése során a már idős, kihűlt óceáni lemez a kisebb sűrűségű kontinentális lemez alá bukik és behatol az asztenoszférába. Az alábukás hajlatvonalánál alakulnak ki az óceáni árkok, amelyek mélysége 6-11 km között változik.

termikus határréteg
A földköpeny felszínnel határos tetőrétege (litoszféra) és a maggal határos alja (D" réteg). Ezekben a rétegekben nagy a hőmérséklet mélységi növekedése, mert a meleg köpenyanyag a felszínen lehűl, míg a forró mag határán melegszik fel. A felső és alsó határréteg között a hőmérséklet változása jóval kisebb, mert a köpenyáramlások hatékonyan keverik a hidegebb és a melegebb köpenyanyagot.

Rutherford, Ernest, Lord (1871 - 1937)
Angol fizikus és kémikus. Munkásságának fő kutatási területei a radioaktivitás, atomfizika, nukleáris fizika. 1908-ban az elemek bomlásának vizsgálatáért és a radioaktív anyagok kémiájában elért eredményeiért megkapta a Nobel-díjat.

szeizmikus tomográfia
Kiértékelési módszer, amelynek elve az, hogy olyan háromdimenziósan változó sebességteret hoznak létre, amelyben a hullámok úgy terjednek, hogy kielégítsék a mért futásidő-reziduál adatokat. A módszer lehetővé teszi a köpenyben lévő feláramlások (kisebb sebességű tartományok) és leáramlások (nagyobb sebességű tartományok) háromdimenziós térképezését.

szubdukció
Az idős és hideg óceáni lemez meghajlása mélytengeri ároknál és betolódása a szomszédos kontinentális litoszféra alatti asztenoszférába és valószínűleg a köpeny mélyebb tartományaiba, akár a mag határáig (D" réteg). A szubdukciós zónák alkotják a fogyó lemezhatárokat és a konvekciós áramlások leszálló ágát.

szuperfelboltozódás, szuperhőoszlop
Hőoszlopok tömeges megjelenése a D" rétegben és egyesülése az alsóköpenyben, amely nagy területre kiterjedő, gombaszerűen emelkedő köpenyfelboltozódást eredményez.

óceáni hátság
Mélytengeri síkságokból fokozatos emelkedéssel akár 1-2 km tengermélységig felérő, szimmetrikus magaslat, amelynek központi hasadékvölgye mentén a feltörő bazaltláva hozza létre az új óceáni litoszférát. Ezek a lemezek akkréciós szegélyei.

viszkozitás
Egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben. Így a híg és folyékony víznek kicsi a viszkozitása, míg a sűrű és nehézkesen folyó méznek nagy a viszkozitása. Minden folyadéknak és gáznak van viszkozitása, amely arra jellemző, hogy milyen mértékben képes folyásra, konvektív anyagáramlásra. A különböző anyagok viszkozitása erősen változik az anyag hőmérsékletével. Gondoljunk például a szurokra!