Újabb esők súlyosbítják a helyzetet Romániában

Továbbra is katasztrofális a helyzet Romániában. Példátlan hogy az idén immár a hetedik árvíz söpör végig az országon. Ezúttal elsősorban Bukarest, majd a tengerpart környékén váltak járhatatlanná az utak, vasutak, egyes településkről ki kellett költöztetni a lakosságot. A következő napokban újabb csapadék várható. Mindezt egy viszonylag jelentéktelennek tűnő sekély ciklon okozza.

Óriási károkat okozó árvíz

Napok óta szinte folyamatosan esik az eső Dél-Romániában, főleg Bukarest környezetében és a keletebbi területeken. Sokfelé és nagy területeken haladja meg a lehullott csapadékmennyiség a 150-200 mm-t. Már 17 megye érintett a számos halálos áldozatot is követelő katasztrófa által. Hidak tucatjait mosta el az ár, több utat, vasútvonalat és tengeri kikötőt is le kellett zárni. Kitelepítésekre is sor került, sok települést öntött el a víz, az összedőlt házak száma már eléri a több százat. A települések utcáin méteres vizek hömpölyögnek, a pusztítás óriási. A bevezetett szükségállapot értelmében a kitelepítéseknél akár erőszakot is alkalmazhatnak. Minden lehetséges erőt mozgósítanak a védekezésben, már a titkosszolgálat embereit is kirendelték.

A friss helyzet és kilátások

A vasárnapi friss előrejelzések szerint továbbra is nehéz helyzetre kell számítani. Az előző napokhoz hasonló 100-200 mm-es nagy csapadék már nem várható, a problámát az okozza, hogy a teljesen telített területeken minden csepp növeli az árvízveszélyt.

Lassan javulhat a helyzet az erdélyi ill. a havasalföldi középső és nyugatabbi területeken, itt már inkább csak kisebb területeket érintő záporok várhatók, viszonylag kis összcsapadék mennyiséggel.

Rosszabb a helyzet a keleti területeken, itt még továbbra is jelentős csapadékra kell számítani, ami még napokig, a jövő hét elején is folytatódik.

A rendkívüli árvíz okai

A kialakult árvíz meteorológiai hátterének vizsgálatához vissza kell mennünk az időben. A múlt hét végén a kontinens középső vidékére betört hidegfront mögött hétfőn magasnyomás épült fel a Kárpát-medencétől nyugatra és északra. Ugyanakkor térségünk felett a magasban egy hidegcsepp alakult ki. Ez annyit jelent, hogy a légkör 2000-6000 méteres szintjében a régió felett, szigetszerűen, hidegebb levegő helyezkedett el, mint a környező területeken.

Az említett hidegfront a térségben lelassult, behullámzott, és egy, a nyomásmező tekintetében nem túl markáns, sekély ciklon jött létre. Ez a ciklon okozta hazánkban a hétfői-keddi - szintén jelentős - csapadékot és hideget. Maga a légörvény első látásra nem tűnt jelentősnek, csakhogy a viszonylag kis mozgási intenzitás mellett jelentős további tényezők járultak hozzá a nagy csapadék kialakulásához.

Most nem a csapadék intenzitása, hanem tartós jellege okozta a nagy mennyiséget. A tartósságot egyértelműen az Európa nagy részén megerősödött stabil anticiklon biztosította, mely a légörvényt nem engedte a megszokott sebességgel keleti irányba mozdulni, így az napokig szinte egy helyben adta ki csapadéka nagy részét.

További fontos tényező a mediterrán térség felől áramló, nagy abszolút nedvességtartalommal bíró melegebb levegő. Ez az alsó meleg, nedves légtömeg és a felette elhelyezkedő hidegcsepp egyre növekvő instabilitást okozott, melynek erős rendezett feláramlás, szükségképpen nagy mennyiségű eső lett a következménye.

Ugyanez a jelenség hazánkban is lejátszódott hétfő és kedd folyamán. Az ok, amiért a romániai eső jelentősebbnek bizonyult, az a Kárpátok hatása volt. A légörvényben ugyanis Románia felett rendezett délkeleti áramlás jött létre, ezért a Déli- és Keleti-Kárpátok lejtőjének emelő hatása maximálisan érvényesült, ami a nagy csapadék szükséges feltétele.

Így már érthető, hogy miért a Déli-Kárpátok, és a tőle délre elhelyezkedő területek voltak a legveszélyeztetettebbek. Erdélyben a délkeleti Kovászna megye kapott még jelentős adagot az esőzésből.

Bukarest környékén szombattól néhány napra megszűnik ugyan a csapadék, de Moldva környékén további jelentős esőzések várhatók.

ICI Interaktív Meteorológia