Október a latin naptár nyolcadik hónapját jelenti. A régi magyar naptárakban a Skorpió, illetve a Mindszent hava elnevezést találjuk, és mint a többi hónapéban, itt is az utolsó dekád csillagászati eseménye és jeles napja a névadó: a Nap a Skorpió csillagképbe lép, és Mindszentek ünnepe - bár november elsején van - szintén ehhez az időszakhoz tartozik.
A cseh nyelv a szarvasbőgés, a horvát a levélhullás szóval fejezi ki az októbert, a lengyel a kender és a len tilolásakor keletkező pozdorjával kapcsolja össze.
"Hideggel ijesztő Mindszent hava, te mint borzasztod és búsítod szívünket..." - A legrégebbi kalendáriumok jellemezték így októbert, amelynek persze inkább csak az utolsó harmada szokta meghozni a deres, fagyos hajnalokat. Tulajdonképpen ez, a lombhullást is felgyorsító, késő őszies időszak késztette a hajdani névmagyarítókat, hogy a tizedik hónapunkat, az elmúlást jelképező, november eleji halottas ünnepünkről, minden-szentekről nevezzék el.
"Örömmel szántom a földet és bevetem,
Esztendőre, hogy bő aratásom legyen.
E hó ismét előhozza a hideget,
Azért a szobám fűteni sok fát is készítek..."
A középkorban megjelent csíziós könyvecske jellemezte így az októbert, amelynek jelesebb napjai - és a hozzájuk kapcsolódó hagyományok - mind-mind a közelgő "nemszeretem" időszakra figyelmeztetnek. Szerencsére, vagy talán az ősz javára irható évszak eltolódásnak köszönhetően, Mindszent hónapja azért nem olyan "csúf ember" a mi korunkban, mint amilyennek akár ükapáink is tapasztalhatták. Ha csípősebbek is a hajnalai, delente még gyakran visszacsalja a kellemes verőfényt, jobb kedvre derítve a szőlőshegyek puttonyosait és a magvetőket.
A népi jövendölés szerint:
- Ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz.
- Az októberi zivatar szeszélyes telet jelent.
- Sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél.
- Ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz.
- Október és március rendesen egyforma.
- Ha meleg október hónapja, hideg lesz a február!