Katasztrofális szárazság az esőerdőben

40 éve nem látott aszály sújtotta idén az Amazonas-medencét. A természeti csapás okai megosztották a szakembereket. A hónap végén már kezd visszaállni a megfelelő vízhozam.

Földünk legnagyobb, közel Európa méretű, egybefüggő esőerdeje az Amazonas-medencében van. Az idei év rendkívüli szárazságot hozott a vidékre. Minthogy a folyó vízállása általában júniustól szeptember-októberig a legalacsonyabb, így idén is ebben az időszakban volt a legkritikusabb a helyzet. Utoljára 1963-64-ben mértek ilyen kevés csapadékot a folyamvidéken, de a mostani még alacsonyabb vízállással járt. Az Acre mellékfolyón október elején - példátlan módon - olyan is előfordult, hogy át lehetett gyalogolni a túlsó partra.

A terület megélhetése teljesen a folyamhoz kapcsolódik. Az élelem fő forrása a halászat, a személy- és teherszállítás szinte kizárólag a vizen történik. A katasztrófát éppen az fokozta, hogy minden tevékenység hetekig megbénult. A halállomány igen jelentős része elpusztult, a szárazra került haltetemek gyorsan bomlásnak indultak, de a vizek felszínét is vastag rétegben borítják az elpusztult halak. A fertőzésveszély miatt a vizek ihatatlanná váltak, a vízi közlekedés átmeneti leállása jelentősen lassította a térségbe érkező ivóvíz és élelem utánpótlást.

Megoszlanak a vélemények az okokat illetően.

Az Amazonas Környezeti Kutatóintézet tanulmánya szerint az Amazonas-medence időjárására jelentős befolyással bír az Atlanti-óceán afrikai partjainál, illetve a Mexikói-öbölben észlelt különösen magas tengerfelszín-hőmérséklet. Tanulmányuk szerint ez megváltoztatja a térség légkörzését, melynek következtében folyamatosan száraz légtömegek érkeznek.

Mások ezt a feltételezést teljesen elvetik. Szerintük csupán arról van szó, hogy a trópuson kívüli feláramlási zóna északabbra helyeződött át ebben az évben, így szárazabb maradt a környék. Rámutatnak arra, hogy a szárazság mértéke belül maradt az Amazonas-medence éghajlati ingadozási tartományán. 1923-ban és a már említett 1963-64-ben hasonlóan száraz idő volt, igaz, akkor nem tapasztaltak ilyen alacsony vízállást. Ám az is igaz, hogy volt már ennél kevesebb víz is a folyókban az elmúlt évszázadban.

Sokan az erdőirtásokat is felelőssé teszik, hiszen a levegő páratartalma ezáltal csökken. Általában elmondható, hogy az eltérő vélemények mellett a szakemberek szinte egységesen elvetik a globális felmelegedés és az idei amazonasi szárazság összefüggésének lehetőségét.

A szárazság közel két és fél hónapig tartott. Október második felében már előfordultak esők, megkezdődött az áradás. A folyók lejtése azonban keletre haladva egyre kisebb, így egy árhullám csak igen lassan terjed tovább. November második felétől várhatóan beindul az igazán csapadékos időszak, és visszaáll a megszokott vízhozam. A károk felmérése, és a következményeinek felszámolása még hónapokig eltarthat.

ICI Interaktív Meteorológia