Erzsébet pendelye és Katalin gyümölcsfaága

"Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja." Erzsében fontos népi időjósló nap a közelgő télre. Természetes vágya volt az embereknek minél többet előre megtudni erről az emberpróbáló évszakról. Katalin is besegít.

"Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja." - emlegették ilyenkor november derekán a 19-éhez kapcsolódó regulát a régi öregek. Aztán, ha az Örzsébet a "hópendelyét" alaposabban megrázta, abból enyhe decemberre és lágy télidőre következtettek. Még inkább kívánták a késő ősz első kiadósabb havazását az úgynevezett iccés juhászok, mert nekik, a tavasszal megkötött egyezség szerint, addig kellett kint tartani az őrzésre, legeltetésre felvállalt falkát, amíg a birka hátát be nem lepte a hó.

A magyar női szentek közül talán a legnagyobb tiszteletnek Szent Erzsébet örvend. II. Endre király és Gertrúd királyné lánya Sárospatakon született, 1207-ben. Négyéves korában - a kor szokásainak megfelelően - a thüringiai őrgróf, Hermann jegyeseként az eisenachi Wartburg várába került. A csöppnyi magyar hercegkisasszony itt értesült édesanyja, a merániai Gertrúd meggyilkolásának a híréről (ezt a történelmi epizódot dolgozta fel Katona József, Bánk Bán című drámájában), majd miután vőlegénye is meghalt, a 14 éves Erzsébet az elhunyt örökébe lépő testvérével, Lajos tartományi őrgróffal kötött házasságot.

A hercegnő hat év múlva özvegy lett, és a férje rokonsága kiűzte Wartburg várából. Marburgba menekült, ott építtetett kórházat és a hátralévő rövid életét a betegek és a szegények istápolásával töltötte. Apja hiába hívta haza a királyi udvarba, sőt: II. Frigyes német-római császár házassági ajánlatát is elutasította. 1231. november 19-én hunyt el. Ereklyéi fölé emelték a híres marburgi Szent Erzsébet Templomot.

A középkor legnépszerűbb női szentje a tizennégy segítőszent egyike, Alexandriai Szent Katalin vértanú, meghalt Krisztus után 305 táján. Katalin napjához - november 25-e - férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak. A lányok gyümölcsfaágat állítanak a vízbe, és ha az karácsonyra kihajt, közel van a férjhez menés. Az ágat sokfelé Katalin ágnak nevezik. A fiuk böjtölnek e napon, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Számos vidéken dologtiltó nap a Katalin. Nem sütnek kenyeret, nem őrölnek a malmok, nem szántanak. Közismert népi időjóslás: "Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog." A régi öregek szerint: amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.

ICI Interaktív Meteorológia