Veszélyben a Föld éghajlata

"Korunk egyik legfenyegetőbb - ha nem a legégetőbb - környezeti problémájává éppen a földi éghajlat gyökeres megváltozásának a veszélye vált" - írja a VAHAVA zárókonferencia résztvevőihez írott levelében Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A VAHAVA projekt 3 éves működését értékelő konferencia jó alkalmat nyújtott a klímaváltozás kérdéskörének "globális" áttekintéséhez.

Egyre több jel mutat arra, hogy komoly átalakulás zajlik a földi klímában. Abban is egyre nagyobb az egyetértés, hogy ennek a változásnak az okai elsődlegesen emberi eredetűek. Ez összességében azt jelenti, hogy az embernek a természetbe való egyre erőteljesebb beavatkozása olyan folyamatokat indított el, amelyek akár veszélyes mértékben is megváltoztathatják bolygónk klímáját. Egyes vélemények szerint az éghajlat drámai mértékű megváltozása is elképzelhető, némelyek szerint pedig máris olyan visszafordíthatatlan események indultak el, melyek előbb-utóbb katasztrófába torkollnak.

Más vélemények a jelenleg tapasztalható változásokat természetes éghajlat-ingadozásoknak tekintik, melyek mindig is jellemezték Földünket. Utalnak rá, hogy a földtörténeti múltban sokkal hidegebb és sokkal melegebb is volt már bolygónk éghajlata, ennek mégsem lettek katasztrofális következményei, tehát a jelenleg tapasztalt, 1 fokon belüli változás nem igényel semmilyen intézkedést.

A legújabb kutatási eredmények viszont feltártak néhány aggasztó tényt: eddig nem sikerült a Föld történetében olyan időszakot találni, amikor a mostanihoz hasonló gyorsaságú volt a változás, másrészt - legalábbis az elmúlt 400 000 évben - soha nem volt ilyen magas a légköri szén-dioxid koncentrációja.

A melegedés oka

A széleskörű tudományos kutatások igazolták, hogy a jelenlegi melegedés az üvegházhatású gázok, mindenekelőtt a szén-dioxid koncentrációjának a növekedésével függ össze, ami mintegy csapdába ejti a beérkező napsugárzást, felmelegítve ezáltal a Földet.

Márpedig a többlet szén-dioxidot mi juttatjuk a légkörbe a fosszilis tüzelőanyagok, a kőszén, kőolaj, földgáz gyors ütemű elégetésével. Valójában évtizedek alatt juttatjuk vissza a légkörbe azt, ami évtízmilliók alatt halmozódott fel a földkéregben.

A klímaváltozás kockázata

A kockázatok érzékeltetésére részleteket idézünk Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a VAHAVA zárókonferencia résztvevőihez írott leveléből:

"Hurrikánok, elképesztő méretű aszályok és árvizek. Katasztrófák a közelmúltból, melyek megrázták az emberiséget. Jelzések, amelyekkel egy veszélyben lévő bolygó próbál üzenni nekünk. A tudomány és a technika vívmányainak felelőtlen kiaknázásával rendkívüli ütemben alakítjuk át környezetünket, s miközben ezt az emberiség szebb, egészségesebb és boldogabb jelenéért és jövőjéért tesszük, akaratlanul is elpusztítjuk bolygónk természeti értékeit.
Ma már nem túlzás azt állítani, hogy a gazdasági, ipari termelés környezeti hatása a természeti folyamatokkal felerősítve elérte azt a kritikus szintet, ami globális változásokat idézhet elő. Sőt, korunk egyik legfenyegetőbb - ha nem a legégetőbb - környezeti problémájává éppen a földi éghajlat gyökeres megváltozásának a veszélye vált...Hogyan nézzünk a tükörbe a nap végén, ha nem tudjuk, milyen életesélyeket hagyunk az utánunk jövő generációkra? Válaszokra van tehát szükségünk, mégpedig mihamarabbi válaszokra az emberiség előtt álló talán legkomolyabb és legbonyolultabb kérdésekre. Tudományos válaszokra, melyek lelassíthatják, visszafordíthatják a környezetünket és az elkövetkezendő nemzedékeket veszélyeztető folyamatokat."