Fogy a sarki jég

Amerikai kutatók megfigyelése alapján az északi sarki állandó jégtakaró hirtelen nagymértékben megfogyatkozott. Ebben az erős melegedés mellett a szélnek is szerepe volt. A kutatás vezetője szerint további megerősítő vizsgálatokra van szükség.

A NASA műholdas megfigyelései alapján 2004 és 2005 között a Jeges-tenger állandó jégtakarója 17 százalékkal zsugorodott. Ha csak a tenger keleti medencéjét nézzük, a csökkenés mértéke eléri az 50 százalékot.

A korábbi állandó jégtakaró 720 ezer négyzetkilométerrel, azaz mintegy nyolc Magyarországnyi területtel lett kisebb. Emellett az állandó jég 3 métert meghaladó jellemző vastagsága egyetlen télen 0,2-2 méter vastagra csökkent, ami így sokkal jobban ki van téve a nyári olvadás veszélyének.

A megfigyelések szerint nem csak a jégtakaró olvadásáról, hanem elmozdulásáról is szó van. Az átrendeződés a kutatók véleménye szerint a szelek hatására történt. A Jeges-tenger keleti medencéjéből a nyugatiba sodródtak át a jégtáblák, a legnagyobb mozgás Norvégia és a Spitzbergák között ment végbe.

A kutatók figyelmeztetnek, hogy a további jégtakaró-csökkenés növelheti a nyáron szabaddá váló víztömeg hőmérsékletét, ami tovább késlelteti a téli jégképződést. Ezzel egy láncreakció indulhat el, és a jégtakaró csökkenése esetleg megállíthatatlanná válik.

Egyre jobban ismert az a tény, hogy a sarki jégtakaró elolvadása nagyon komoly kockázatokat rejthet magában globális méretekben is. Jelentősen megnőne a világtenger szintje, elöntéssel fenyegetve országnyi területeket. A sok édesvíz megjelenése az olvadási térségekben a tengeri áramlatokat is komolyan befolyásolhatják, például a Észak-Atlanti-áramlat gyengülése éghajlati katasztrófát okozhatna Európában.

Ugyanakkor a kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az Északi-sarkon az utóbbi években végbement változásokat még nem értik teljes egészében, és számos kérdés maradt megválaszolatlanul. Ahhoz, hogy jobban megismerhessék a folyamatokat, újabb műholdas és földi eredetű mérések eredményeire lesz szükségük.

Az emberiség legnagyobb kihívásának tartják a fenyegető globális felmelegedést. Az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó átfogó hazai kutatási program a VAHAVA (Változás, HAtás, VÁlaszadás). Ennek eredményeire alapozva készül a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, ami a következő mintegy negyed évszázadra meghatározza követendő klímapolitikánkat. Az elkészült tervezetet az augusztus 20-i rendkívüli időjárási események miatt a tervezett idő előtt hozzák nyilvánosságra.

Fogadalomtevő kampány indult a környezettudatosabb életmód érdekében.