A melegfront - ismertetés animációval

A mérsékelt övi ciklonokhoz kapcsolódó időjárási frontok áthaladását az esetek elég nagy részében jól meghatározható események kísérik. A frontok sematizálásával egyrészt az áthaladásuk előtt már számba vehetjük a lehetséges időjárási eseményeket, és így felkészülhetünk rá. Másrészt magukból az eseményekből is lehet következtetést levonni a frontok típusáról, erősségéről. Ebben a cikkben a melegfrontról olvashatnak, és az erről készült animációt is megtekinthetik.

A mérsékelt övben a ciklonoknak nagy szerepük van a szubpoláris és szubtrópusi területek közötti hőcserében. A hőcsere tulajdonképpen a hideg és meleg légtömegek észak-déli áramlásával valósul meg. A különböző légtömegek között éles átmeneti zónák, frontok jönnek létre. A frontok mentén, a frontvonallal merőlegesen vízszintes irányban az egyes meteorológiai paraméterek - mint például hőmérséklet, nedvesség, légnyomás tendencia - hirtelen változását tapasztaljuk. Melegfrontnak nevezzük, amikor a meleg levegő irányából a hideg légtömeg felé történik a front elmozdulása.

ANIMÁCIÓ A MELEGFRONTRÓL

Melegfront esetében az enyhébb, kisebb sűrűségű levegő felsiklik a hideg levegőre, és az egész frontzónát lassan tolja előre. A front ezért a magasban előresiet, a felszínen érkezik meg a legkésőbb. A lassú felsiklás gyenge feláramlást jelent, melynek függőleges sebessége általában néhány km/óra, de van ennél lassabb feláramlás is. Ennek következtében széles rétegfelhő jön létre, melyből ideális esetben gyenge intenzitású csapadék hullik. Mivel a melegfront legelső szakasza a nagyobb magasságokban indul el, jellemzően magasszintű fátyolfelhők jelzik a front megindulását. Ezt követően egyre vastagabb, egyre alacsonyabb alappal rendelkező felhők jelennek meg, míg végül a zárt, szürke felhőtakaróból megindul a csapadékképződés. A melegfrontot mérsékelt, élénk szél kíséri, mely általában számottevő széllökésekkel nem rendelkezik.

A felhőzet vastagságát több tényező is befolyásolja. A felhőzet felépítése függ a hideg és a meleg légtömeg eltérésétől. Minél nagyobb rétegben, minél nagyobb hőmérsékleti különbségek vannak a két légtömeg között annál vastagabb, több csapadékot adó felhőzet jön létre. Ha csak kisebb rétegekben van eltérés, akkor jellemzően vékony, csapadékot nem adó rétegfelhőzet jöhet létre. Továbbá fontos tényező a ciklon középpontjától való távolság. Messze a ciklonközépponttól ugyanis dinamikus leáramlás is létrejöhet, mely a felhőképződéssel ellentétes hatást kelt. A meleg levegő páratartalma is elsődleges kérdés. Van évszakos eltérés is. Nyáron az erős napsütés gyengíti a melegfront felhőképzési hatékonyságát, míg télen a leggyengébb melegfront esetén is beborulhat az ég.