Kiköthetünk az Északi-sarkon 2040-ben

2040-ben kiköthetünk az Északi-sarkon - állítják amerikai kutatók. Az Északi- és a Déli-sark környékén végbemenő változások egész Földünkön kihatnak a tengerek vízszintjére, az éghajlatra, a halászatra, a nyersanyag-kitermelésre, valamint sok állat- és növényfaj életterére. Különösen súlyos veszélyeket hordoz, hogy a hőmérséklet emelkedése éppen a sarki régiókban érezteti leginkább a hatását. A probléma feltárására 55 000 tudós részvételével indul nagyszabású kutatási program idén márciusban.

Az elmúlt ötven évben az Északi-sarkvidéken 1,1 Celsius-fokkal emelkedett a levegő hőmérséklete, ami a globálisan mérhető átlagnak éppen a kétszerese - mutatott rá Peter Lemke, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) klimatológusa a napokban Majna-Frankfurtban megrendezett konferencián.

A sarkvidékek tehát még bolygónk egyéb térségeinél is fokozottabb veszélynek vannak kitéve, miközben az itteni élővilág lényegesen sérülékenyebb. Ugyanakkor a sarkvidékeken végbemenő változások közvetlen és nagymértékű hatást gyakorolnak Földünk egészére, például a tengerek szintjére és az éghajlatra. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a hőmérséklet a következő száz év alatt erőteljesen tovább emelkedik a pólusok környékén, ami végzetes következményekkel járhat globális méretekben is.

A különböző szakterületek kutatói már jó ideje kiemelt fontosságot tulajdonítanak a sarkvidéki folyamatok tanulmányozásának. Ennek érdekében hívtak életre egy szinte példátlan, világméretű kutatási programot. A "Nemzetközi Sarki Év" keretében 66 nemzet mintegy 55 000 tudósa 2007. márciusától kezdve két éven át eddig még soha nem látott alapossággal végez komplex kutatásokat a sarkvidékeken. A nagyszabású kutatási kampányt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) koordinálja.

A sarkvidékek melegedése egy veszélyes öngerjesztő folyamat, a hőmérséklet egyre gyorsabb emelkedésének egyik oka ugyanis éppen a jégréteg olvadása. Ez a jégréteg eddig visszaverte a napsugárzás nagy részét, akadályozva ezzel a felszín felmelegedését, most viszont a jégréteg elolvadásával kibukkanó víz és szárazföld fokozottan elnyeli a hőt, tovább gyorsítva a felmelegedést. Ezzel együtt nő a viharok hevessége és az intenzív csapadékok valószínűsége is. A sarkvidék és a trópusok közötti hőmérsékleti különbségek csökkenése miatt átrendeződhet az egész földi légkörzés, módosulhat az időjárási frontok vonulása.

A sarkvidékeken a jégréteg olvadása már most is aggasztó méreteket ölt. Lemke rámutatott, hogy az Északi-sarkvidék télen jégpáncéllal borított tengereinek nagysága az elmúlt harminc év alatt évtizedenként átlagosan 2,7 százalékkal, a nyári kiterjedés évtizedenként 7,6 százalékkal csökkent. "Ha ez így megy tovább, akkor az évszázad végére az Északi-sarkvidéken nem lesz már jég nyaranta" - jelentette ki Eberhard Fahrbach, az Alfred Wegener Intézet (AWI) oceanográfusa. Az amerikai kutatók - igencsak borúlátó - előrejelzései szerint a hajók 2040-től kezdve már kiköthetnek az Északi-sarkon.

A jégréteg olvadásának hatása már most is érzékelhető: a tenger vízszintje jelenleg évente átlagosan 3,1 milliméterrel emelkedik. Ebből csak 1,2 millimétert tesz ki a felolvadt jég - mutatott rá Lemke, a többi arra vezethető vissza, hogy az egyre melegedő víz fokozatosan tágul. Az Éghajlatváltozások Következményeit Kutató Potsdami Intézet (PIK) azzal számol, hogy 2100-re a tengerek vízszintje 0,5-1,4 méterrel lehet magasabb az 1990. évinél.

Az olvadékvízzel sokkal nagyobb mennyiségű édesvíz kerül az óceánokba, csökkentve azok sótartalmát - mutatott rá Doris Abele, az AWI biológusa. Az olvadékvíz több talajszemcsét juttat a tengerekbe, alaposan megváltoztatva ott élő állatok életkörülményeit. Ráadásul az Északi-sarkvidéken honos egyes halfajok az evolúció során mintegy "kikapcsolták" a hőtűrő képességüket biztosító génjeiket, azért számukra különösen végzetes lehet az óceánok vízhőmérsékletének emelkedése. "Sok állat jutott már el alkalmazkodóképességének határára" - mondta a kutató.

Egyáltalán nem lehetünk optimisták a folytatást illetően, ugyanis Lemke szerint akkor is folytatódna a felmelegedés, ha hirtelen teljesen megszűnne a légkör további terhelése. Egyes állatfajok kihalása máris elkerülhetetlennek tűnik. "Olyan gépezetet indítottunk be, amely nem egykönnyen állítható le" - figyelmeztetett a kutató.

* * *

A hazai kutatók véleménye itt olvasható a klímaváltozásról.

Friss időjárási előrejelzésünket itt találja.

Kérjük, hogy a klímaváltozással kapcsolatos véleményét, javaslatát írja meg a [e-mail] címre, felhasználjuk a Nemzeti Klíma Stratégia kidolgozásában.