Kedden hideg, száraz levegő szivárgott be hazánkba. Szerda hajnalban a derült ég alatt a Kisalföldön és az Északi-középhegységben sokfelé süllyedt fagypont alá a hőmérséklet, -3, -1 fokot mértek, de helyenként -5 fok is előfordult. Az Alföld jelentős részén talaj menti fagyban volt részünk.
Az erős lehűlést a talaj és a levegő szárazságának együttese okozta. Szerencsére szerda hajnalban sokfelé fújt mérsékelt északkeleti szél. Ha nem lett volna légmozgás, a fagy még erősebb és országos méretű lehetett volna. Így is jelentős károk keletkeztek a gyümölcsösökben elsősorban az ország északi, északkeleti vidékén. Szabolcsban már bő egy hete is fagy tizedelte meg az almafák virágjait.
A Nógrád megyei Zabarban -5 fokra süllyedt a hőmérő higanyszála. Ilyen alacsony hőmérsékletet hazánkban május 2-án még nem regisztráltak. Ugyanakkor nem biztos, hogy a mérések kezdete óta ez lenne a rekord, hiszen például a 2000-nél korábbi zabari adatokat nem ismerjük.
Május elején az eddigi legfagyosabb év 1935 volt, amikor több napon át -4, -1 fokra hűlt hajnalban a levegő a nagyvárosok külterületén elhelyezett mérőállomások környékén. Nem kizárt, hogy akkor Zabarban -5 fok alá hűlt levegő, hiszen szerdán nem volt ennyire országos jellege a fagynak, mint 72 évvel ezelőtt.
Szerdán már csak kevesebb helyen észleltek fagyot - köszönhetően a délnyugat felől érkező melegfronti felhőzetnek.
Magyarországon a legkésőbbi fagyot júniusban mérték. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 1977 június 2-án Alcsútdoboz környékén mínusz egy fokra hűlt hajnalban a levegő.
Az éves átlaghőmérséklet emelkedése mellett érdekes tény, hogy a kései fagyok gyakorisága nem csökkent.