Besenyei Péter nem csak kiváló műrepülő. Van érzéke elkapni a megfelelő pillanatot ahhoz, hogy néhány szemet gyönyörködtető képet készítsen onnan, ahonnan kevesen fotóznak. A különböző időjárási helyzetekben, változó magasságokból készült képek nem csak szemet gyönyörködtetőek, hanem jobban megértetik az egyes időjárási helyzetek kialakulását. Most induló sorozatunkban a képek segítségével rendszeresen bemutatunk egy-egy érdekes időjárási helyzetet, jelenséget.
A Besenyei Péter képeiből készült első galériát itt tekintheti meg!
A most kiválasztott - a galériában is szereplő - kép a Balti-tenger felett készült. Jól kivehető két különböző szintű felhőzet és a kép közepétől kicsit jobbra egy függőleges felépítésű felhő, amely a két réteget szinte összeköti. Az alsó felhőzet alapja nincs magasabban néhány száz méternél, vastagsága is körülbelül ugyanannyi. Ilyen felhőzet keletkezik télen a köd felszállásából, általában pedig nagy esőzés idején a visszapárolgás miatt - most valószínűleg ez utóbbiról van szó.
A felső felhőzet egy összefüggő frontális felhő, a csapadék ebből a szintből hullik. A látótávolságot figyelembe véve, a kép készítésének idején a környéken már megszűnt az intenzív csapadékhullás. A különleges függőleges felépítésű képződmény az összefüggő felhőzetbe beágyazódott zivatarfelhő, amely leginkább melegfronti helyzetben, vagy okklúziós front esetén alakul ki a ciklon középpontjához közelebb eső területeken.
A felhőket magasságuk és szerkezetük szerint osztályozzuk. Magasságuk szerint megkülönböztetünk, alacsonyszintű, középszintű és magasszintű felhőket. Gyakran megfigyelhető, hogy az égen egyszerre több fajta felhő is van, amelyek különböző magasságokban helyezkednek el. A vastag alacsonyszintű felhők - amelyek körülbelül 2000 méteres magasságig nyúlnak fel a mérsékelt szélességeken - jelenlétében a földről nem is láthatjuk a nagyobb magasságokban (5-13 ezer méteren) elhelyezkedő fátyolfelhőket. A képek segítségével, most mégis betekintést nyerhetünk ebbe a különös és szép világba.