Yvo de Boer, az ENSZ éghajlati egyezményekkel foglalkozó szakemberének elmondása szerint a mostani konferencia egyik legfontosabb célja, hogy a jelenlévő országok küldöttjeivel megtárgyalják, hogy az országok hajlandók-e komoly és hatékony lépéseket tenni a klímaváltozás ellen, miután 2012-ben a Kiotói Jegyzőkönyv lejár.
A Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltak szerint az iparilag fejlett országok vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2012-ig. A fejlődő országok nem vállalták ezt a kötelezettséget, attól félve, hogy ez visszafogja gazdasági fejlődésüket. Oroszország hétévnyi gondolkodás után, 2004 őszén csatlakozott a megállapodáshoz. Ily módon 2005. február 16-án jogilag is életbe lépett a Kiotói Jegyzőkönyv. Az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó ország, az Egyesült Államok, aláírása nélkül.
Az Európai Unió a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosaként az 5,2 százalékos csökkentés helyett átlagosan 8 százalékot vállalt. Magyarország pedig vállalta, hogy a 2008-2012-es évek átlagában üvegházgáz-kibocsátásait 6%-kal fogja csökkenteni az 1985-87-es évek átlagához képest.
Azt azonban, hogy az országoknak sikerül-e egy újabb megegyezést aláírniuk, valószínűleg csak az év végén Balin tartandó csúcstalálkozón tudhatjuk meg.
A konferencián arról is szót ejtenek, hogy a klímaváltozás elleni lépések milyen költségekkel járnak majd az elkövetkezendő 25 évben. Az ENSZ jelentése szerint a 2030-ig szükséges új beruházások közel 200 milliárd forintba fognak kerülni évente. Ennyibe kerül ugyanis, hogy az üvegházgázok kibocsátását a jelenlegi szinten tudják tartani.