Kertek a város fölött

Az épületek tetején kialakított kertek kellemes pihenőhelyül szolgálnak, ráadásul kedvezően befolyásolják a klímát. A technológia elterjedésével jelentősen csökkenthető lenne a városok szén-dioxid szennyezettsége.

A települések zöldterületeinek megfogyatkozása jelentős mértékben hozzájárul az emberek fizikai aktivitásának nagymértékű csökkenéséhez. A folyamat visszafordítására az egyetlen megoldás a kihasználatlan lapostetők növényzettel való beültetése. Amellett, hogy a zöldtetők kiváló szabadidős helyszínekké válhatnak, a klímaváltozás megfékezésében is óriási segítséget nyújthatnak. Egy amerikai kutatócsoport felméréseiből kiderült, hogy meglepően sok szén-dioxidot nyelnek el a városi zöldtetők növényei.

Élővilág a tetőn

Zöldtetőnek azok a növényzettel borított födémek számítanak, ahol a kertészeti és a szigetelési rétegek szerves egységet alkotnak. A kívánt funkcióknak megfelelően, a tetőn kialakítható akár egy egész kert, ahol igényes, nagyméretű növények is helyet kaphatnak, vagy füvesített, igénytelen terület, melyet általában még locsolni sem kell. A kertben új élőhelyre talál sok állat- és növényfaj, mely szintén jótékony hatással lesz a közvetlen környezetre.

A kert az épülettel együtt él

A zöldtető, azon kívül, hogy elzárt, kellemes pihenőhelyet nyújt, számos pozitív tulajdonságával növeli a telek kihasználtságát és a ház értékét.

Az épület tetején élő növényeknek köszönhetően kellemes mikroklíma alakul ki: a magasabb páratartalom és az egyenletesebb hőmérséklet mellett jelentősen csökken a por mennyisége. A kisebb hőingadozás miatt a ház és a tetőszigetelés élettartama nő, hiszen ezáltal a szerkezet terhelése alacsonyabb.

A tetőn elhelyezett kert a beltereket is jobban védi a szélsőséges hőmérsékletektől. Nyáron a növényzet erősebb párologtatása miatt hűvösebbet tapasztalhatnak a lakók, míg télen a hatékonyabb szigetelésnek köszönhetően melegebb lesz a lakás. Ezzel nagy megtakarítás érhető el, hiszen kevesebb ideig kell működtetni a légkondicionálókat, s a fűtés sem kerül annyiba.

A hagyományos lapostetőkkel szemben a zöldtetők csapadékelvezetése is hatékonyabb. Amennyiben egy városban több épület tetején is zöldtetőt alakítanának ki, a növényzetnek köszönhetően a víz egy része a tetőn hasznosulna, így a csatornahálózat terhelése jelentősen csökkenne. A tetőkertek fontos szerepet játszanak a zajcsillapításban és a fényelnyelésben. A csupasz lapostetőkkel szemben a zöld felületek fényvisszaverése gyengébb, ezáltal kedvezőbb klimatikus feltételeket teremtenek.

Az előnyök sorát áttekintve nem csoda, hogy számos terv készült már csodálatos, önmagukat ellátó épületekről, melyeknek szerves része az élővilág. Magyarországon hasonló elvek alapján tervezte meg Janesch Péter és a japán Kengo Kuma építészcsapata a kormányzati negyedet a budapesti Nyugati pályaudvar mellé (a látványterveket lásd az [origo] archív cikkében). A minisztériumi irodaházakból álló épületegyüttesen függőkerteket alkalmaztak volna a tömbök hűtésére és a légszennyezettség csökkentésére. Noha a pályamű világdíjat nyert 2008-ban a fenntartható, innovatív építészeti alkotások nemzetközi versenyén, pénzhiány és a projekt előkészítetlensége miatt nem épül meg.