A bűvös 350-es: minden az Éghajlatvédelmi Világnapról

Bulizós-vidám éjszakai pancsolás lesz Magyarországon az Éghajlatvédelem Világnapján. 180 országban hasonló a hangulat: nagy a tét, de ez nem akadályoz meg senkit abban, hogy a lehető legkreatívabb módon álljon ki az élhető éghajlatért.

Villany Leó - a név nem egy Lázár Ervin-szereplőé, hanem egy ilyen című akcióval kezdődtek a szombati, október 24-i Éghajlatvédelmi Világnaphoz kapcsolódó rendezvények Magyarországon. A név helyesen hiányjellel írandó, a leó' pedig arra céloz, hogy október 21-én este Budapest-szerte nyolc kollégiumban kapcsolták le a szobák fényeit, majd az újra világító ablakokkal épületenként egy-egy felkiáltójelet rajzoltak ki. A Védegylet felsőoktatási zöld diákhálózatának mindezzel az volt a célja, hogy felhívja mind a kollégisták, mind a kollégiumi vezetők figyelmét arra, hogy az energiával való takarékosság nem csupán rezsi kérdése.

A melegen ajánlott szén-dioxid-szint

A 181 országban megszervezett világnapnak lényegében ez a szerepe: felhívni a figyelmet arra, hogy melegen ajánlott lenne a légkör szén-dioxid-szintjét a még biztonságosnak tartott határértéken alul tartani. A klímavédelmi mozgalmat az amerikai Bill McKibben környezetvédő és író hozta létre még 2008 márciusában; többnyelvű honlapjuk, a 350.org itt található, az eseményeket bemutató képgalériák meg itt.

A világnap nevében a 350-es szám éppen ezt a határértéket jelzi, ami annyit tesz, hogy ha sikerül elérni azt, hogy egymillió részecskényi levegőből legtöbb 350 legyen a szén-dioxid, akkor el lehetne kerülni az éghajlatváltozás veszélyes következményeit. Mivel nemcsak a CO₂ felelős az üvegházhatásért, hanem például a metán és egyéb gázok is, minden üvegházgáz-kibocsátást vissza kellene fogni, hogy szintjük a 350 ppm CO₂-egyenértéken maradjon.

Az atmoszféra biztonságos CO₂-szintjét elsőként egy NASA-kutatócsoport határozta meg James Hansen klimatológus vezetésével. A szakértők következtetésüket az éghajlatváltozást jelző jelenségek megfigyelésére és geokémiai adatok elemzésére alapozták.

A nemzetközi mozgalom arra figyelmeztet, hogy mostanra ez a szint már elérte a 390-et, így egyre sűrűbben lehet számolni az éghajlatváltozás hatásaival. Ezen a szombati napon egészen pontosan 5242 eseményen fejezik ki a résztvevők világszerte, hogy már igazán tenni kéne valamit a változtatás érdekében. Itthon a legnagyobb rendezvénynek a budapesti Széchenyi fürdőben szervezett, koncertekkel és bulival egybekötött éjszakai fürdőzés ígérkezik, melyen ott lesz Csányi Sándor, a vízilabdás fiúk, de lesznek tűzzsonglőrök és szinkronúszó-bemutató is.

Légifelvétel a 4700 emberes szélmalomról a hollandiai Udenben
(Daniel Dancer és az Uden Partners szíves engedélyével)

A legkreatívabb akció címét a pesti gerillakertészkedő fiatalok érdemelhetik ki, akik az engedélykérésekkel nem bajlódva ültetnek ki gyümölcsfákat a belvárosban. Veszprémben is lesz faültetés, természetesen 350 darabot telepítenek ki. Közös sokoróaljai túrájukon legalább 350 000 lépést tesznek meg a győri Reflex Környezetvédő Egyesület és a tényői Szelence Egyesület tagjai.

Virágszélmalmok és vízalatti plakátok

A világ kisebb-nagyobb városaiban azonban tömegrendezvények zajlanak az Éghajlatvédelmi Világnapon. A hollandiai Udenben 4700, sárga, zöld, kék, piros és fehér ruhába öltözött fiatal gyűlt össze egy mezőre, hogy a levegőből nézve egy tulipán-lapátú szélmalmot rajzoljanak ki. A visszatérő motívum persze mindenütt a bűvös 350-es: kézzel festett plakátokon, papírból kivágva, felfestve a terekre, az úttestre. Ezzel a számmal ellátott plakátot feszítenek ki hegymászók a Csomolungma lejtőin, búvárok az ausztrál Nagy-korallzátonyon és az ománi partok koralltelepein, a Perzsa-öbölben.

A 350.org közleménye szerint az ügy a Közel-Keleten is közösséget teremt: a Holt-tenger partján közös akciót tartanak izraeli, palesztin és jordániai résztvevők. Fontos szempont, hogy több mint 1800 világnapi rendezvény zajlik az egyik legnagyobb mértékben szennyező államban, az USA-ban, de a háromszáz akcióval csatlakozott a másik óriás CO₂-kibocsátó, Kína is. Mintegy kétszáz megmozdulás megy végbe október 24-én az afrikai kontinensen és körülbelül százötven Indiában.

Nyomást gyakorolnak a koppenhágai klímacsúcs résztvevőire

Nem véletlen amúgy az akció időzítése: október negyedik hétvégéje egyben az ENSZ napja, melyet a világ 192 országában ünnepelnek - jegyzi meg a világnapról szóló összefoglalójában az MTI. A szervezők nem titkolt célja, hogy az akciósorozattal befolyásolni szeretnék a klímakérdésekben illetékes politikusokat, hogy a fenyegető katasztrófa súlyosságához mérten hozzák meg döntéseiket - különös tekintettel az ENSZ-tagállamok decemberi koppenhágai klímakonferenciájára, ahol aláírják az új, a kiotói szerződést felváltó nemzetközi klímaegyezményt. Az új megállapodásnak több évtizedre meg kell határoznia az éghajlat védelme érdekében teendő hatékony és mindenkire kötelező érvényű lépéseket, köztük az üvegházhatású gázok drasztikus mértékű csökkentését.

A 350-mozgalom az ausztrál Nagy-korallzátonyra is eljutott

"A politikusok rendszerint azt mondják, hogy az egyszerű állampolgárok nem törődnek különösebben a globális felmelegedéssel. Azt hiszem, hogy bebizonyítottuk: szerte a világon nincs olyan ügy, ami inkább aggasztaná őket" - mondja Bill McKibben, a mozgalom alapítója.

Nemzetközi lobbizásra és meggyőző erőre valószínűleg nagy szükség lesz most, de az elkövetkező években is. A koppenhágai konferencián az Európai Unió tagállamai közös álláspontot szándékoznak képviselni. Ennek részleteiről szerdán tanácskoztak és meg is állapodtak az EU környezetvédelmi miniszterei Luxemburgban, azonban egy nappal előbb a leginkább húsbavágó kérdésben, a finanszírozásban a pénzügyminiszterek nem tudtak közös nevezőre jutni. Így a tervezet a tagországok állam- és kormányfőinek tanácsa elé kerül a jövő héten.

A kairói biciklisklub tagjai és a gizai piramis

Az EU álláspontja egyébként tartalmazza azt a hosszú távú javaslatot, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse az üvegházgázok kibocsátását. Az uniós álláspont egyik, szerdán jóváhagyott fontos eleme, hogy az EU azt javasolja tárgyalópartnereinek: tűzzék ki célul, hogy 2020-ra a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátása 10, a tengeri közlekedésé 20 százalékkal csökkenjen 2005-höz képest. Ezt a két ágazatot jelenleg semmilyen megállapodás nem kötelezi a légszennyezés csökkentésére - hívja fel a figyelmet az MTI tudósítója.

Százmilliárd dollár kéne a fejlődő országoknak?

Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek - köztük a Greenpeace - a luxembourgi tanácskozás eredményeit úgy kommentálták, az uniónak nem sikerült kellően erős pozícióra jutnia ahhoz, hogy kimozdítsa a holtpontról a nemzetközi klímavédelmi tárgyalásokat.

Tárgyalni pedig biztosan muszáj, és leginkább a pénzről, hiszen annyi biztos, hogy irdatlan összegbe kerül a bűvös 350-es érték alá szorítani az üvegházgázok szintjét, mérsékelni a felmelegedés hatásait, továbbá felkészülni azokra a következményekre, melyeket a légkörbe eddig engedett gázok okoznak a következő évtizedekben.

Különösen a fejlődő országoknak van szükségük a fejlettek - és rendszerint a leginkább szennyezők - támogatására. Különböző elemzők 100 milliárd dollárra becsülik az igényeket - hangzott el azon a vitanapon, melyet az EU bizottsága és a svéd soros elnökség hívott össze pénteken Stockholmban. A tanácskozás témája a következő volt: mennyivel kész és képes az EU támogatni a fejlődő országok környezetvédelmi problémáinak enyhítését?

De mi kerülhet ilyen sokba? Eva Joly, az Európai Parlament fejlesztési bizottságának elnöke a fenti adatot olyan példákkal támasztotta alá, mint hogy a Bengál folyó deltavidékén 10 millió embert fenyeget a tengerszint megemelkedése miatt a sós víz visszaáramlása, vagy India part menti vidékein 200 millióan élnek, akiknek a létfeltételei szűnnek meg, ha a globális felmelegedés miatt ott is megemelkedik a tengerszint. Az Éghajlatvédelmi Világnapon arra is érdemes figyelni: noha ekkora katasztrófa mifelénk nem fenyeget, a klímaváltozás egyre inkább olyan problémává válik Magyarországon is, ami az időjárás módosulása okozta kellemetlenségeken túl az állampolgárok zsebére megy.

Zsonglőrök megmozdulása Bécsben
(A fotókat a 350.org Flickr-képgalériájából válogattuk)