A Természetvédelmi Világalap, a WWF mellett az Unilever, a Tesco, a Cadbury's és a Nestlé is csatlakozott ahhoz a kerekasztalhoz, mely azt szeretné elérni, hogy a világ ezentúl csak környezetkímélő módon előállított pálmaolajat hasznosítson. Ezek a cégek a termékeik előállításához tehát deklaráltan nem hasznosítanak olyan pálmaolajat, amely kipusztított őserdők vagy tőzegvidékek helyén létrehozott ültetvényekről származik. Vagy legalábbis ezt állítják: egyes zöld szervezetek (köztük egy indonéziai központú egyesület, mely az orangutánok élőhelyeinek pusztítása ellen tiltakozik), és a WWF is határozottan azt állítja, a természetpusztítás nemhogy nem ért véget, de a kerekasztalhoz csatlakozott cégek maguk is részt vesznek benne azzal, hogy tovább folytatják az ilyen ültetvényeken előállított pálmaolaj vásárlását és felhasználását.
Rekordgyorsaságú erdőpusztítás
Úgy tűnik, az RSPO (Roundtable on Sustainable Palm Oil, azaz Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal) által 2005-ben létrehozott etikai és környezetvédelmi szabályrendszerben könnyen találnak joghézagokat az érdekeltek. Az összesen 39 alapelv közé tartozik egyébként az átláthatóság melletti elkötelezettség környezetvédelmi, társadalmi és jogi kérdésekben, felelősségvállalás a hulladék-felhasználás területén, és a pálmaolaj-termelés által érintett helyi közösségek és dolgozók védelme is.
A szabályrendszer - bár elsősorban az erdők védelmét hivatott megcélozni - csak akkor tiltja az ültetvényesítést, ha az adott terület "különösen értékes védett erdőnek" számít. Az RSPO tagszervezetei között pedig vannak észak- és dél-amerikai, afrikai és ázsiai cégek is, és a testület megengedi, hogy az egyes országok saját helyzetükhöz mérten maguk állapítsák meg, mely területek számítanak nekik "különösen értékesnek".
Szortírozzák a feldolgozásra váró olajpálma-rönköket a malajziai Dengkilben
Indonézia egyébként jelenleg a világ egyik legnagyobb pálmaolaj-exportőrének, egyben a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országának számít (Kína és az USA után), ez pedig nagyban köszönhető annak, hogy rekordmértékben tűnnek el trópusi esőerdei. Szó szerinti rekordról van szó: Indonézia 2008-ban hivatalosan is elnyerte a Guinness Rekordok Könyvében a legnagyobb mértékű erdőpusztító országnak járó címét. Az ország összesen mintegy 22 millió hektáros tőzegvidékéből mára már csak 12 millió hektár maradt.
A biodízel többet árt, mint használ?
A pálmaolaj felhasználhatósága az élelmiszeripartól a kozmetikai iparon keresztül egészen a bioüzemanyagok előállításáig terjed, bár a termékek összetevőinek felsorolásában gyakran egyszerűen növényi olajként szerepel. Megtalálható samponokban, testápoló krémekben, margarinokban és rengeteg egyéb termékben. Magyarországon októberben volt botrány a pálmaolaj miatt: egy celldömölki cég tejfölbe keverte, hogy így növelje a termék zsírtartalmát. A pálmaolaj legellentmondásosabb felhasználási területe a bioüzemanyag-előállítás, az ilyen módon előállított biodízel használata ugyanis nem igazán nevezhető környezettudatos magatartásnak.
Az erdők pusztítása önmagában is jelentősen növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását a Földön, valószínűleg sokkal nagyobb mértékben, mint amennyivel a bioüzemanyag használata csökkentené ugyanazt. Az olajpálma-ültetvények emellett gyakran kipusztított tőzegvidékek helyén jönnek létre, ez pedig még jobban felgyorsítja a globális felmelegedés folyamatát, mivel a tőzeg nagy koncentrációban tartalmaz szenet, a területek felégetésével pedig rövid idő alatt hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz szabadul a légkörbe.
Zöld imázs és környezetszennyezés
Egyes zöld szervezetek, többek közt a Greenpeace szerint az RSPO szabályrendszerének joghézagai miatt a pálmaolaj cégek megtehetik, hogy csak azért csatlakoznak a szervezethez, hogy jó színben tűnjenek fel potenciális vásárlóik szemében, míg a valóságban csak elenyésző mennyiségű olyan pálmaolajat hasznosítanak, melyet fenntartható körülmények között állítottak elő. A WWF adatai szerint a 2008-ban ilyen módon előállított, az RSPO által minősített összesen 17,5 millió tonnányi pálmaolajnak mindössze 15%-át vásárolták fel az említett cégek.
A borneói és szumátrai orangutánok védelmében tüntettek az indonéz állatvédők Dzsakartában
Az indonéziai Orangutánvédelmi Központ szóvivője, Novi Hardianto egy sajtóközleményben ki is jelentette, az RSPO nem több, mint hatásos eszköz az olyan környezetszennyező cégek hírnevének tisztára mosására, amelyek továbbra is változatlanul hozzájárulnak az orangutánok élőhelyeiül szolgáló esőerdők pusztításához. Hardianto - és más környezetvédők - szerint, ha az RSPO komolyan venné a fenntartható pálmaolaj kérdését, valamilyen módon büntetné azokat a tagjait, akik nem tartják be az előállítás közösen rögzített feltételeit. Az RSPO-hoz a multinacionális nagyvállalatok mellett civil szervezetek is csatlakoztak - az Orangutánvédelmi Központ ezeket 2007 óta biztatja arra, vonják meg támogatásukat a társaságtól.
A helyzet nem javul - sőt
A világ pálmaolaj-kitermelése az elmúlt húsz évben nagyjából négyszeresére nőtt. Az olaj legnagyobb része - mintegy 89 százaléka - Indonéziából és Malajziából származik. A WWF kutatásai szerint legnagyobb részben még mindig az erdős vidékeket jelölik ki olajpálma-ültetvények létrehozására.
A népszerű márkák gyártói erőszeretettel hangoztatják, hogy az általuk használt alapanyagok és termékeik előállítása környezetkímélő módszerekkel történik, a WWF vizsgálata során azonban arra is fény derült, hogy valójában még a kerekasztalhoz csatlakozott 59 multinacionális vállalat többsége sem váltott át a fenntartható pálmaolaj hasznosítására.
Hirschl Zsuzsanna