Melléknapokat festenek az égre a jégkristályok

A szivárványt mindenki ismeri. Azt is sokan tudják, hogy a jelenséget nyaranta a vízcseppekben megtörő fény hozza létre. A jégkristályokon megtörő fénysugarak halojelenségeket okoznak: melléknapok jelennek meg a nap két oldalán, vagy hurokszerű tüneményeket képeznek.

Nap mint nap jelennek meg az égen olyan légköroptikai jelenségek, melyek sokunk figyelmét elkerülik. A halojelenségek - vagy röviden a halók - is ezen "ismeretlen" fényjelenségek közé tartoznak.

A halókat a 8-10 kilométeres magasságban elhelyezkedő, magasszintű felhők jégkristályain megtörő, vagy az azokról visszaverődő fény hozza létre, s így e két folyamat eredményeképp szivárványszínűek vagy fehér fényűek lehetnek. A halojelenségek rendkívül sokfélék, hiszen a fény útja minden esetben különböző, merthogy a kialakulásukban részt vevő jégkristályok jellemzői is mindig mások. Ismerünk kör alakú, ív- illetve hurokszerű, valamint foltszerű jelenségeket is.

A kialakult jégkristályok formája a keletkezés helyi adottságainak függvényében eltérő, de közös vonásuk, hogy hexagonális szimmetriát mutatnak. Leggyakrabban hatszög alapú lap, illetve hatszög alapú hasáb kristályok keletkeznek. A különböző jégkristályformák, és azok eltérő orientációja (azaz a légkörben való elhelyezkedése) más-más halojelenség kialakulását eredményezik. A kristályok állásuktól függ ugyanis, hogy melyik lapon jut be, s aztán törik meg (vagy verődik vissza) a fény. Egy jégkristályhoz tehát többféle jelenséget kapcsolhatunk attól függően, hogy álló, fekvő, forgó, vagy a földfelszínnel párhuzamosan lebegő helyzetben van jelen a légkörben.

A jégkristályok mennyiségétől és minőségétől függ az egyes jelenségek erőssége. Ha kevés van belőlük, akkor kialakulhat ugyan valamilyen halojelenség, de annyira halvány lesz, hogy nem leszünk képesek észrevenni. A leglátványosabb jelenségek akkor alakulnak ki, amikor az ugyanolyan formájú, hibátlan lapokkal rendelkező jégkristályok tökéletesen egyformán állnak, és rengeteg van belőlük. Ha többféle jégkristály egyszerre van jelen és mindegyik formából elegendő van, akkor több jelenségből álló halokomplexumot figyelhetünk meg.

Attól függően tehát, hogy milyen jégkristályok vannak éppen a felettünk lévő magasszintű felhőben, más-más halojelenségnek lehetünk tanúi. Leggyakrabban a Nap két oldalán megjelenő melléknapokat, vagy a Nap körül kialakuló, kör alakú 22 fokos naphalót figyelhetjük meg. Ezek akár 60-80 alkalommal is megjelenhetnek egy évben.

Komplex halojelenség 2009. február 12-én Budapesten

A melléknapokat a Nap két oldalán érdemes keresni (2008. március 15., Tardos - a szerző felvételei)

Általában véve elmondható, hogy a Nap közvetlen közelében kialakuló halojelenségek gyakrabban figyelhetők meg. Amennyiben ezen az égrészen látványos halokomplexum látható, érdemes a Naptól távolabbi területeket is jobban szemügyre venni, hiszen akár a Nappal szemközti oldalon is kialakulhatnak halojelenségek. Ezek természetesen jóval ritkábban láthatóak, csupán négy-öt alkalommal egy évben.

Ritkaságuk oka, hogy ezek a jelenségek a különböző alakú és állású jégkristályok ideális helyzetéhez, vagy egy adott napmagassághoz kötötten alakulnak ki. A zenit körüli ív például csak 32 fokos napmagasság alatt alakulhat ki, így leggyakrabban napkelte után, vagy napnyugta előtt jelenhet meg.

Néhány jelenség kiterjedése igen nagy, akár az egész égboltot átíveli. Ahhoz, hogy ezek teljesen kialakulhassanak, rendkívül sok, hasonló tulajdonságú jégkristály jelenlétére van szükség. Ebből adódóan a ritka halojelenségek többnyire halványak, kevésbé kontrasztosak és rövid ideig láthatóak. Így akad olyan jelenség is, melynek megjelenésére több évet kell várnunk.

A melléknap és a 22 fokos halo fordul elő leggyakrabban
(2006. november 11., Mogyoród - a szerző felvétele)

Annak ellenére, hogy a halojelenségek kialakulásához szükséges feltételek szinte bárhol fennállhatnak, aktív megfigyeléssel világszerte csupán néhányan foglalkoznak. Ennek oka részben abban keresendő, hogy a jelenségek nagy része a Naphoz viszonylag közel található, ahová az erős fény miatt kevesen néznek.

Ha azonban valamilyen tereptárgy - például egy nagyobb fa, vagy egy lámpaoszlop - mögé állunk, akkor így a Napot kitakarva sokkal nagyobb eséllyel pillanthatjuk meg a halókat. A Nap kitakarása szemünk épsége érdekében is rendkívül fontos, hiszen az erős napfény közvetlenül a Napba nézve tartós szemkárosodást okozhat!

Farkas Alexandra