Koppenhága lett Európa legzöldebb városa

Nem kapnak szemétben landoló ajándékokat a klímakonferencia résztvevői. Koppenhágában autó helyett a kerékpár és a puccos szálloda helyett az ökohostel a divat, de ez utóbbit a legszegényebb küldöttek nem tudják megengedni maguknak. Budapest a 17. legzöldebb európai város Lisszabon, Ljubljana és Pozsony előtt.

A városlakók száma az előrejelzések szerint eléri az ötmilliárdot 2030-ra, ezért sem mindegy, mekkora egy-egy metropolisz karbonlábnyoma. A most zajló klímakonferencia helyszíne, Koppenhága élen jár a zöld technológiák alkalmazásában, így harminc európai ország harminc településének alapos vizsgálata után kiderült, hogy a dán főváros a földrész "legzöldebb" városa.

Utána Stockholm és Oslo következik, a negyedik és ötödik helyen pedig Bécs, illetve Amszterdam áll - derült ki a klímacsúcson ismertetett felmérésből, amelyet a Siemens végzett. A svéd főváros második helye nem véletlen, Stockholm távhőszolgáltatását 80 százalékban megújuló energiaforrásokból fedezik, Bécs pedig ambiciózus csökkentési célokat tűzött ki: az 1990-es szinthez képest 21 százalékkal szeretné csökkenteni az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2020-ig.

Biciklivel közlekedik a koppenhágaiak egyharmada

A European Green City Index a városoknak a környezet és az éghajlat védelmében nyújtott teljesítményét, illetve vállalásait veszi figyelembe, méghozzá olyan kategóriákban, mint a szén-dioxid-kibocsátás, energiaellátás, épület-, közlekedés-, víz- és levegőminőség. A felmérés a hulladékfeldolgozást és a környezetkezelést is elemezte. A skandináv városok előnye abból is fakad, hogy évek óta nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre.

"Ekkora méretű egy tonna szén-dioxid" - a feliratozott léggömböt
a koppenhágai városháza előtti téren állították fel

Hogy Koppenhága megérdemelte a legzöldebb város címet, az nem meglepő annak számára, aki az utóbbi időben megfordult a dán fővárosban. A tengerparton szélturbinák állnak, itt fogyasztanak a legtöbb bioterméket az európai városok közül, és a biciklivel közlekedők áradata szinte megállíthatatlannak tűnik a belvárosban.

Annak ellenére, hogy az első bicikliutat huszonöt éve adták át a forgalomnak, jelenleg az itt élők 32 százaléka kerékpárral jár. A városvezetés közölte: addig nem nyugszanak, amíg a kerekezők arányát legkésőbb 2015-re 50 százalékra nem emelik, s ennek érdekében főútvonalakat fognak lezárni az autóforgalom elől. A biciklisek kényelméért továbbá úgy állították át a jelzőlámpákat, hogy egy adott útvonalon elindulva a kereszteződésekben mindig zöld fogadja őket.

Aki ide utazik, autó helyett közlekedjen inkább a 2002-ben megnyitott metróval, vagy béreljen biciklit, ajánlja a Discovery Channel ismeretterjesztő csatorna zöld blogja, a Planet Green. Szálláshelyként több zöld hotel és hostel közül lehet válogatni - a szállodákat napelemek látják el árammal, és esővízzel öblítik a vécéket, továbbá organikus eredetű fogásokat szolgálnak fel az éttermükben. Számos butikban fenntartható gyártási módszerekkel készült ruhaneműk közül lehet válogatni, míg egy fair trade (a termelőket nem kizsákmányoló gazdálkodásból származó) alapanyagból főzött kávékülönlegességet 27 dán koronáért (mintegy 980 forintért) lehet megkóstolni.

Budapest a 17. legzöldebb európai város

A European Green City Index szempontjai alapján Zürich a hatodik a rangsorban, a svájci várost Helsinki, majd Berlin követi, de az első tízbe bekerült Brüsszel és Párizs is. Budapest a tizenhetedik, Lisszabont, Ljubljanát és Pozsonyt megelőzve. Az utolsó, harmincadik helyre Kijevet sorolták (az ukrán főváros egy kategóriában teljesített az átlag felett, itt jár a legtöbb ember tömegközlekedési eszközzel). Számos más kelet-európai város viszont az átlag alatt teljesített: Prága, Belgrád, Zágráb, Bukarest és Szófia is az utolsók között foglal helyet, ami az egy főre jutó GDP alacsonyabb szintjéből és a "történelmi hátrányokból" is fakadhat.

A rangsorolt városok csaknem mindegyikében alatta maradt az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás az európai uniós tagországokban mért átlagnak - közölte a felmérés kapcsán James Watson, az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzője. A kibocsátást tekintve Oslo kapta a legjobb értékelést, a norvég fővárosban az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás évente mindössze 2,2 tonna, ez pedig messze alatta van a 8,5 tonnás EU-átlagnak.

A kutatásból kiderült, hogy a városok túlnyomó része kidolgozott és részben valóra is váltott környezetvédelmi stratégiákat, de még így is nagy kihívások állnak előttük. "A megújuló energiaforrások jelenleg mindössze az ellátás hét százalékát fedezik, noha az EU célkitűzése szerint 2020-ra ennek az aránynak 20 százalékosnak kellene lennie" - hangsúlyozza a kutatási beszámoló.

Nem tudják megfizetni a legszegényebb küldöttek a zöld szolgáltatásokat

A klímacsúcsnak helyet adó Bella Center valódi környezetbarát konferenciahelyszín. Az akár 20000 embert is képes befogadni képes központ a külvárosban fekszik, ám tömegközlekedéssel könnyen elérhető, és a helyszínen kívül zajló események - például a civil szervezetek aktivistáinak figyelemfelhívó akciói miatt - nehéz eltéveszteni a 123 000 négyzetméteres kiállítóteret.

A klímacsúcs különlegessége, hogy az eddigi találkozókkal ellentétben a résztvevők nem kapnak az esemény logójával vagy a vendéglátó ország jelképeivel ellátott ajándéktárgyakat, ezzel is mérsékelve a konferencia környezetre gyakorolt hatásait. Az így megspórolt mintegy 4 millió dán koronából (148 millió forint) tizenegy, kétéves futamidejű ösztöndíjat osztanak ki, amelynek keretében a nyertesek egy dán egyetemen folytathatnak klímatanulmányokat.

A Bella Centerben egyébként 2,5 millió eurós befektetéssel, még a konferencia előtt indult el annak az energiatakarékossági programnak a megvalósítása, amely 20 százalékkal csökkenti a központ szén-dioxid-kibocsátását. A konferencia helyszínét adó épületekben energiatakarékos LED izzókat használnak, amelyekkel 80-90 százalékkal több energia spórolható meg.

A központban ingyen lehet friss, Koppenhága környéki ivóvízhez jutni, amelynek minőségét naponta ellenőrzik. A hulladékot szelektíven gyűjtik, és a lehető legnagyobb részét - papírt, szerves hulladékot, üveget, műanyagot - újrahasznosítják. A számos étteremben, büfében, kávézóban kapható ételek és italok legalább 65 százaléka garantáltan bio, beleértve a fair trade kávékat és teákat.

Tény viszont, hogy mindez nem olcsó. A legkevésbé fejlett országok (LDC) csoportjához tartozó Sierra Leone küldötteinek repülőjegyét és 200 dolláros (mintegy 36 700 forintos) napidíját az EU és az ENSZ fejlesztési programja biztosítja. 200 dollár Sierra Leonéban egyhavi fizetésnek számít, de a konferencia helyszínén egy szállodai szoba egy napra 300, egy olcsó hostel 34 dollár, így inkább busszal járnak át svéd hostelekbe, mert úgy olcsóbb. A konferenciaközpont Bella Vista éttermében 100 dollárba kerül egynapi étkezés, így a Sierra Leone-i küldöttek a civil szervezetek szendvicseit fogyasztják. Egy kisebb konferenciatermet 14 220 dollárért lehet kibérelni, de ha ingyen jutnának hozzá, a catering akkor is 162 dollár egy napra.

A városok felelősek az üvegházgáz-kibocsátás háromnegyedéért

A városok a bolygó területének mintegy 2 százalékát foglalják el, mégis az üvegházgáz (ÜHG)-kibocsátás 75 százalékáért felelősek. Ez volt az a fő indok, amiért 160 város a klímakonferencia előtt egyezményt írt alá Németország második legnagyobb településén, Hamburgban a szennyezés csökkentésére, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának elősegítésére - magyarázza Anja Jaduk, Hamburg Szabad- és Hanzaváros, vagyis a kikötővárosból álló tartomány környezetvédelmi minisztere.

Az egyezményt 160 város küldöttei írták alá, így része az egyezménynek számos egyesült államokbeli település Albuquerque-től Chicagóig, Athén, Moszkva és Stockholm Európából, de a tanzániai Dar el Salam is.

Az egyik aláíró város, Amszterdam a klímacsúcsra való tekintettel azt vállalta, hogy 2020-ig energiaigényének 30 százalékát megújuló forrásokból fedezi. Az Egyesült Államokat számos kritika éri az ÜHG-csökkentési vállalások elmulasztása miatt - de az már ritkábban kerül be a híradókba, hogy az USA több mint ezer városa önkéntesen vállalta: teljesíti az 1997-es kiotói klímaegyezmény előírásait.

Az afrikai települések elkötelezettsége pedig azért fontos, mert "a városlakók számának növekedése 95 százalékban a fejlődő országokban zajlik, olyan városokban, melyeknek még a nevét sem hallottuk sosem" - teszi hozzá Nicolas You, az ENSZ városgazdálkodással foglalkozó szervezete, a Habitat munkatársa. Erre példa a 750 ezres kenyai Kisumu, melynek lakossága meg fog duplázódni az elkövetkező öt-nyolc évben, de a településnek sem pénze, sem a vezetésnek tapasztalata nincs ahhoz, hogy a fejlődés fenntartható módon menjen végbe.