Melegrekordot döntött a kétezres évtized

A legforróbb évtizednek bizonyulhatnak a kétezres évek, ezen felül 2009 valószínűleg az ötödik legmelegebb év lesz. Az üvegházgáz-kibocsátásnak öt éven belül tetőznie kéne ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2 fokot.

Sorra dőlnek meg a melegedés-rekordok

A 2000 és 2009 közötti időszak lehet a legmelegebb évtized, ezen felül 2009 valószínűleg az ötödik legmelegebb év lesz a rendszeres statisztikai adatfelvétel kezdete óta - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kedden a koppenhágai klímakonferencián. Az 1850 óta gyűjtött időjárási adatok szerint az utóbbi időszakban sorra dőlnek a melegrekordok. "A jelenlegi évtized melegebb a kilencvenes éveknél, az az évtized pedig melegebb volt a nyolcvanas éveknél, és így tovább" - mondta Michel Jarraud, a WMO főtitkára.

Az ENSZ-családba tartozó szervezet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) éves bontású adatai is egyaránt arra utalnak, hogy a globális felmelegedés folyamata szinte megállíthatatlanul halad előre: ha 2009. valóban az ötödik legmelegebb év lesz, akkor 2003. helyére kerül a rangsorban, és az első ötben 2005., 2006. és 2007. is benne van. A tavalyi év a 11. a sorban.

Michel Jarraud, a WMO főtitkára és a melegedést bemutató grafikon Koppenhágában

Elindult a klímacsúcs

A legforróbb évek között elhanyagolható a statisztikai különbség - állítják a NASA kutatói, fontosabb a melegedést mutató trend. A WMO főtitkára is hasonlóan nyilatkozott: mint mondta, 2009. a világátlag alapján ugyan az ötödik legmelegebb év, Afrika és Ázsia egyes vidékein viszont emberemlékezet óta nem volt olyan forróság, mint az idén.

Nem állt le a felmelegedés

A WHO bejelentésétől függetlenül a brit meteorológiai intézet, a Met Office azt közölte a klímacsúcson: több mint 1500 mérőállomás adatai alapján a 2000-res évek átlaga a legmelegebb az utóbbi 160 évben. Vicky Pope, a Met Office klímaváltozással foglalkozó főtanácsadója szerint az eredmények azt mutatják: nincs alapja annak a véleménynek, mely szerint megállt a globális felmelegedés.

Szintén kedden jelentette be a Germanwatch németországi elemzőközpont, hogy az utóbbi húsz évben leginkább Bangladest, Burmát és Hondurast sújtották leginkább az extrém időjárási jelenségek a klímaváltozás miatt. A legjobban érintett országok tízes listáján rajta van Vietnam, Nicaragua, Haiti, India, a Dominikai Köztársaság, a Fülöp-szigetek és Kína is. (Banglades fővárosa, Dakka és a Fülöp-szigetek központja, Manila szerepel azon a tizenegyes listán, melyet a WWF nemzetközi környezetvédő szervezet állított össze azokról a leginkább veszélyeztetett ázsiai nagyvárosokról.)

A WMO melegrekordjáról szóló közlése előtt heves vita robbant ki a klímatudomány eredményeinek megalapozottágáról, brit kutatók nyilvánosságra került e-mailjei nyomán. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló koppenhágai konferencián a szaúd-arábiai főtárgyaló például független vizsgálatot követelt az ügyben. "Megrendült a [klímatudományba vetett] bizalom, különösen most, hogy olyan megállapodást tervezünk kötni, amely áldozatokat követel a gazdaságainktól" - mondta Mohammed al-Szabban.

Az athéni strandon. A látvány nem szokatlan, csak az évszak és az időpont: 2006. január 2-a

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője védelmébe vette a brit éghajlatkutatókat. Radzsendra Pacsauri hangsúlyozta: a vizsgálatok szigorúan ellenőrzött keretek között folynak. "A tudományos közösség munkáját, így a nemrég megvádolt tudósokét is, alátámasztja a kutatások számos bizonyíték által megerősített belső konzisztenciája" - fogalmazott Pacsauri.

Kibocsátási stop öt éven belül

Az IPCC vezetője különben a klímaváltozás következményeit ecsetelte koppenhágai beszédében az egyes kibocsátás-csökkentési és felmelegedési forgatókönyvek esetén. Pacsauri a koppenhágai konferencia nyitónapján elmondott beszédében kifejtette: a globális üvegházgáz-kibocsátásnak legkésőbb 2015 előtt el kell érnie a csúcsát ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2-2,4 Celsius fokos mértéket.

A felmelegedés 2-2,4 fokos sávban tartásához szükséges kibocsátás-csökkentés 2030-ig nem járna több költséggel, mint a globális GDP 3 százaléka. Pacsauri figyelmeztette a delegáltakat arra is, hogy még a 2 fokos határ betartása esetén is 0,4-1,4 méter közötti tengerszint-emelkedés valószínűsíthető az évszázad végéig. A klímaváltozás gyakoribb hőhullámokkal, árvizekkel, és intenzívebb trópusi ciklontevékenységgel jár majd - hangsúlyozta az IPCC vezetője:

Egyes helyeken heves esőzésekre, míg máshol a vízforrások apadására kell számítani, például a Mediterráneumban, az Egyesült Államok nyugati részén, Afrika déli területein és Észak-kelet Brazíliában. Általában is nő majd a vízkészletekre nehezedő nyomás a népesség növekedése és a mezőgazdasági tevékenység változásai miatt.

A Jeges-tenger jégborítása a 21. század második felére eltűnhet, s ugyancsak elolvadhat a grönlandi jégsapka, ami egyedül 7 méterrel emelné a világtengerek szintjét. A fajok 20-30 százalékánál nő a kihalás esélye, ha a globális hőmérséklet emelkedése meghaladja az 1,5-2,5 fokot - figyelmeztetett a Éghajlatváltozási Kormányközi Testület vezetője.