Pucér kólásdoboz kíméli a környezetet

Szépen néz ki, gyártása kevésbé szennyezi a levegőt és a vizet. Két koreai formatervező lecsupaszítaná az alumínium italospalackokat. Az ötletet a világ egyik legértékesebb márkája, a 44 milliárd dolláros Coca-Cola felhasználásával mutatták be. Megnéztük, mit érne az ötlet a gyakorlatban.

Jó a fogása, gyártása energiamegtakarítással jár, kevésbé szennyezi a levegőt és a vizet, sőt pluszszolgáltatásként Steve Jobs, az Apple számítógépek alumíniumbarát guruja is elolvadna tőle. Így értékelhető két dél-koreai ipari formatervező ötlete, a festés nélküli kólásdoboz.

Ryan Yoon és Harc Lee javaslata szerint a Coca-Cola logóját és az embléma alatti hullámvonalat dombornyomással kéne kiemelni a sima alumíniumfelületből, akárcsak az ital típusáról szóló feliratot. A lecsupaszított kólásdobozzal a két tervező szerint meg lehet takarítani a víz- és légszennyező festési folyamatot, és az újrafeldolgozás során sem kell eltüntetni a festést. A terv egyetlen hibája, hogy arra nem ad megoldást, hogyan tünteti fel a gyártó az ital összetevőit, kalóriatartalmát és a palackon szokásos módon szereplő egyéb adatokat, a palackozó üzem címét, telefonszámát stb.

Valóban ennyire hasznos lenne lespórolni a színeket az alumíniumdobozról? Egy nemzetközi üzleti statisztikai adatbázis, a Global INForM Cases Sales adatai alapján egy kis fejszámolást végzett az angol nyelvterület leglátogatottabb kütyüblogja, a Gizmodo. E szerint 2007-ben a klasszikus kólából 67 millió 873 ezer 309 darabot forgalmaztak alumíniumpalackban. A diétás és a cukormentes változatból összesen 35 millió 387 ezer 241 darabot vásároltak meg, míg a My Coke-ból 103 millió 260 ezer 550 fogyott - figyelem, naponta!

Ha csak a klasszikus kólával számolunk, kiderül: 24 milliárd 773 millió 757 ezer 785 darabot adtak el belőle 2007-ben, és azóta valószínűleg még több fogyott az italból. Majdnem 25 milliárd doboz festése jelentős tétel a gyártási folyamat és az újrafeldolgozás során. Ha pedig az összes kólatípussal számolunk, akkor azt jelenti, évente legalább 75,38 milliárd alumíniumdoboz festését lehetne megtakarítani a lecsupaszítással.

Nem kellene lekoptatni a festéket

Valóban ennyit lehetne spórolni a festetlen aludobozzal? A csomagolóanyagok magyarországi újrahasznosítását szervező nonprofit kft., az Ökopack ügyeletese szerint a festést nem mindig távolítják el feldolgozás előtt az alumínium italospalackokról. A begyűjtött dobozokat összebálázzák, tömörítik, és így kerülnek az alumíniumkohókba, tehát technológiai különbség nincs a festett és a festetlen palack újrafeldolgozása között.

Látványterv a pucér kólásdobozról (forrás: Ryan Harc Design Studio)

Némileg eltérő választ adott kérdésünkre Szász Péter, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtóirodájának munkatársa: "Mindig környezetkímélőbb, ha egy csomagolóanyagon a festés helyett a csomagolás saját anyagát használják az információk, márkajelzések felvitelére. Az alumínium italosdobozokon a dombornyomás azért is előnyösebb, mert így a feldolgozás előtt nem kell koptatással eltávolítani a festékréteget. Ezzel nyilván energiát is meg lehet takarítani, illetve nem kell ártalmatlanítani az eltávolított maradékot. A másodnyersanyag piacának árai is ezt jelzik, mert a hasznosítók közel kétszer annyit fizetnek a nem festett alumínium dobozokból nyert másodnyersanyagért, mint a festettért." (Az újrahasznosított alumínium másodnyersanyagnak minősül - a szerk.)

Az Ökopackkal szerződőknek amúgy 6 forintot kell fizetniük egy kiló alumínium újrahasznosítási díja fejében. Ez jóval kevesebb, mint az összeragasztott papírból, műanyag- és alufóliából készült kombidoboz 22 forintos díja, de több, mint az egyéb fém kilójáért fizetendő 3,4 forint. Európai átlagban az alu-italosdobozok 42, az építőanyagként használt alumínium 85 és a járművekben használt fém 95 százalékát hasznosítják újra.

Az üvegpalack a legzöldebb megoldás

A festetlen kólásdoboz persze nem oldaná meg az alumínium csomagolóanyagok általános problémáját. E fém nyersanyagának bányászata súlyosan környezetkárosító folyamat. A kinyert bauxit nagy részét meddőányókban halmozzák fel, így a bányák környéke vörös színű, marsbéli tájjá alakul át - informál a HuMuSz, a Hulladék Munkaszövetség.

A feldolgozás sok energia és vegyszer (például nátronlúg) felhasználásával jár, s eközben jelentős mennyiségű veszélyes hulladék, vörösiszap keletkezik. Egy tonna alumínium előállításához 4-5 tonna bauxitot használnak el, és 2-3 tonna vörösiszap keletkezik a gyártási folyamat során. Az iszap fokozottan veszélyes: nehézfémeket tartalmaz, és ezenfelül radioaktív sugárzást bocsát ki.

A visszaváltható üvegpalack helyett alumíniumdobozt használni a következőkkel jár. Ha valamelyik cég ez utóbbit választja terméke forgalmazására, akkor a vízszennyezés háromszoros, a levegőszennyezés tizenötszörös, az energiafelhasználás hússzoros, a keletkező hulladék térfogata negyvenötszörös az üvegpalackos megoldáshoz képest. A visszaváltható üveg azért a legjobb csomagolás italok számára, mert egy üveget mosás, tisztítás után nagyjából 40-szer újra lehet tölteni, míg egy aludobozba csak egyszer kerülhet üdítő, sör stb.