Süllyedő világok: áradástérképek a jövőből

Vágólapra másolva!
Tudományos előrejelzések alapján kifejlesztett, interaktív áradás-térképeken mindenki megnézheti, a jelenleg ismert világ mely részei juthatnak Atlantisz sorsára a következő száz évben.
Vágólapra másolva!

Az előttünk álló évszázadban jó eséllyel kénytelen leszünk szembenézni a klímaváltozás egyik legnagyobb potenciális veszélyével, a tengerszint legalább egy méterrel történő megemelkedésével.

Az emelkedés teljes országokat tüntethet el (ilyen például a Maldív-szigetek az Indiai-óceánban), és komoly kockázatnak teszi ki az olyan alacsonyan fekvő helyeket, mint például Hollandia, vagy a tengerben elsüllyedés örök jelképe, Velence. Internetes térképeken és a Google online térképalkalmazására, a Maps-re letölthető modullal most mindenki modellezheti magának, eltűnik-e a hullámok alatt a kedvenc üdülőszigete a jövőben. Áttanulmányoztuk a térképeket, kipróbáltuk az alkalmazást - az eredmény alább következik.

A tengerszint két dolog miatt is emelkedhet. Részben az Északi- és a Déli-sark, valamint Grönland olvadó jégtakaróinak vize, részben pedig a tengerek úgynevezett termálnövekedése miatt. A világtengerek vizének felmelegedése sok időbe telik, de ha a levegő hőmérséklete csupán két fokkal emelkedik, máris egyméteres tengerszint-emelkedéssel lehet számolni.

Forrás: AFP

Így nézett ki a velencei Szent Márk tér december 1-én. A lagúna vize 131 centiméterrel
megemelkedett, így a reneszánsz város területének 45 százalékát elárasztotta


A téma meglehetősen vitatott: a Kormányközi Testület a Klímaváltozásról, vagyis az IPCC jelentése szerint a következő évszázadban a tengerszint-emelkedés eléri az egy métert, míg a tudományos világ egyes képviselői azt állítják, ha a globális felmelegedés folyamata, ugyanolyan ütemben gyorsul tovább, mint eddig, 1950 óta, akár ötméteres emelkedést is megérhetünk. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig akár 12 métert is emelkedhet a tengerszint, amennyiben például Grönland és a Nyugat-Antarktisz jégtakarói teljesen felolvadnak (lásd keretes írásunkat).

A jelenség hatása nem csak annyi, hogy ma sűrűn lakott nagyvárosok a víz alá kerülnek, de valószínűleg megnő a hurrikánok ereje és száma is, mely újabb part menti áradásokhoz vezethet. De nézzük a térképeket:

Forrás: flood.firetree.net

1 méteres szintemelkedés Velence környékén
(Az elöntött területeket szürkéskék árnyalat jelöli)


Ha a tengerszint 1 métert emelkedik, teljesen maga alá temeti a Maldív-szigeteket és Vietnam déli részét. A népszerű olasz turistacélpont, Velence is teljesen eltűnik az egyméteres emelkedés után, ahogyan Ravenna is. Ha a tenger újabb egy métert emelkedik, már Padova felkereséséhez is ajánlott lehet a búvárfelszerelés.

Forrás: flood.firetree.net

5 méteres szintemelkedés a Földközi-tenger nyugati medencéjében

Ha az 5 méteres emelkedés is bekövetkezik, az megrázza Európát: a part menti nagyvárosok, mint Amszterdam, vagy Hamburg teljesen eltűnnek, és nagy valószínűséggel betör a víz London belvárosába is. Elsüllyed Lisszabon, Marseille és Bologna.

Forrás: flood.firetree.net

A tengerszint-emelkedés hatása az USA keleti partján

8 méternél az Egyesült Államok szinte teljes keleti partvidéke érintett, beleértve New Yorkot és Washingtont is.


Forrás: flood.firetree.net

10 méteres emelkedés kihatásai a Mexikói-öbölben (Forrás: flood.firetree.net)

10 méteres emelkedésnél eltűnik Miami és a Floridai-félsziget teljes déli resze, a Bahamák, Kuba északi és déli partvidéke, a mexikói üdülőparadicsom, Cancun, a Los Angelestől délre fekvő Long Beach, de például a görögországi nagyváros, Tesszaloniki is a víz alá kerül.


A Freegeographytools.com segítségével megnézhetjük azt is, miként néz ki most, és hogy fog kinézni New York legnépszerűbb városrésze, Manhattan, ha a tengervíz szintje 8 métert emelkedik, akár a globális felmelegedés, akár a hurrikánok által keltett áradás következtében. A legsokkolóbb képek viszont azok az előrejelzések, melyek a tengerszint 100 méteres emelkedésénél igazolódnak majd be: nemcsak Amszterdam, de London és Párizs is teljesen eltűnhet a tengerszint alatt. A következtetés egyszerű - látogass el a tengerhez, mielőtt még ő látogat el hozzád.

Forrás: vrstudio.buffalo.edu

Amszterdam, Berlin, London, Párizs egyaránt veszélyeztetett a 100 méteres szintemelkedés esetén
(Forrás:
Buffalói Egyetem)


Szinte két méterrel emelkedhet a tengerek vízszintje 2100-ig

Az évszázad végéig a vártnál sokkal gyorsabban, 1,9 méterrel emelkedhet a világ tengereinek vízszintje - derült ki egy új kutatásból. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) internetes kiadásában ismertetett tanulmány szerint az eddig vártnál sokkal jelentősebb emelkedés számos partvidéki várost és kisebb szigetországok egész sorát fenyegeti. A kutatás szerint 2100-ra az óceánok és tengerek vízszintje 75-190 centiméterrel lehet magasabb a ma mértnél. A számításokhoz az utóbbi 130 évben feljegyzett vízszintállásokat és hőmérsékleteket vették figyelembe.

"1990 óta a világ tengereinek szintje évente 3,4 milliméterrel emelkedett, ez kétszerese a 20. századi átlagnövekedésnek" - fogalmazott Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, aki Martin Vermeerrel, a helsinki műszaki egyetem szakértőjével jegyzi a tanulmányt. "Amennyiben megmarad ez az arány, az a 21. századra 34 centiméteres emelkedést jelentene. Az adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy minél melegebb az éghajlat, annál gyorsabban emelkedik vízszint" - hangsúlyozták a tudósok.

A tanulmányban foglaltak szerint az adatok arra utalnak, hogy a tengerek vízszintje több mint egy métert emelkedik még akkor is, ha az üvegházhatású gázok viszonylag kedvező kibocsátási arányával, valamint a század végéig kalkulált két Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel számolunk. Nagyobb kibocsátással és négyfokos hőmérsékletemelkedéssel kalkulálva viszont a vízszint már 1,4 métert emelkedik. A jósolt emelkedés mértéke ily módon háromszorosa annak, ami 2007-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) előrejelzésében állt. Az a jelentés azonban nem vette maradéktalanul figyelembe a grönlandi és az antarktiszi jégveszteséget.


Hirschl Zsuzsanna

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!