Riasztó adatok jelentek meg az ENSZ 2007-ben kiadott jelentésében (IPCC, Kormányközi Testület a Klímaváltozásról - IPCC.ch) a világ tengerszintjének jövőbeni emelkedéséről. A vízszint drasztikus emelkedése rengeteg partmenti nagyvárost, de egész szigeteket is a víz alá kerülés veszélyével fenyeget. Nemrég kiderült, hogy e jóslatok még túlságosan optimisták voltak.
Drámai gyorsasággal olvad a jég
Az Arctic Monitoring and Assessment Program (AMAP) az 1991-ben létrejött nemzetközi Sarkköri Tanács öt munkacsoportjának egyike. A tudományos testület a nyolc sarkköri ország, Dánia/Grönland, az Egyesült Államok, Finnország, Izland, Kanada, Norvégia, Oroszország, és Svédország kormányait látja el tanulmányokkal és kutatási eredményekkel.
Az általuk készített legfrissebb jelentés szerint a tengerszint nem kevesebb, mint fél-másfél méterrel fog megemelkedni 2100-ra, ez pedig a duplája annak, amit 2007-ben az IPCC jósolt. Az ENSZ jelentésében még nem számoltak Grönland és az Antarktisz jégtakarójának ilyen mértékű olvadásával.
Grönlandi halász az Ilulissat gleccserből leszakadt jégtömbök között.
A gleccser felszíne mintegy 94 négyzetkilométerrel lett kisebb 2001 és 2005 között, így a klímaváltozás szimbólumává vált
A sarkköri övezet a Föld teljes felületének mintegy hatodát foglalja el, több mint 30 millió négyzetkilométeren és huszonnégy időzónán keresztül húzódik. A terület lakossága nagyjából négymillió főt tesz ki, és a világ összes többi részéhez képest messze itt a legtisztább a természetes környezet.
A világ vezető tudósai által készített AMAP-tanulmány arra az eredményre jutott, hogy az elmúlt évtizedben mintegy 30 százalékkal nőtt meg a grönlandi jégolvadás: az 1995-ben mért 330 milliárd gigatonnáról 430 gigatonnára emelkedett 2005-ben.
"Tisztában voltunk vele, hogy a sarkkör átlaghőmérséklete rengeteget nőtt az elmúlt 50 évben, a grönlandi hőmérséklet pedig egyenesen kétszer annyit, mint a világátlag. Mégis megrázó látni a grönlandi jégtakaró változásának gyorsaságát" - mondta Dorthe Dahl-Jensen, Koppenhágai Egyetem professzora a koppenhágai klímakonferencián december 14-én, miután az AMAP tanulmányának eredményeit ismertette.
Bizonytalan jövőkép
A tanulmány szerint két évtizeddel ezelőtt a grönlandi jég még nagyjából egyensúlyban volt, a jelenlegi mérések szerint ez az állapot felborult, és mára mind a felszíni jégtakaró, mint a jéghegyek olvadása jelentősen felgyorsult. A számítások azt mutatják, hogy 1995 és 2000 között a jégtakaró körülbelül 50 millárd tonnával lett minden évben kevesebb, de 2003 és 2006 között az elolvadt jégmennyiség drámai módon, átlagosan 160 milliárd tonnára emelkedett.
Grönland kormányfője, Kuupik Kleist és a dán külügyminiszter, Per Stig Moller (balról)
az olvadást bemutató előadáson a koppenhágai klímakonferencia 8. napján
A grönlandi jégtakaró az északi félteke legnagyobb, tiszta vízből álló jégraktára. A jég kiterjedése nagyjából 3 millió kilométer, és ha teljes egészében felolvad, az a tengerek nem kevesebb, mint 7 méteres emelkedéséhez vezet.
"Már most láthatjuk, hogy azok a területek, ahol a felszíni jég elolvadt, hogyan terjednek egyre észak felé, és Grönland déli részén az olvadási időszak miként lesz egyre hosszabb és hosszabb. Az elmúlt évtized fejleményei a tudósokat is meglepetésként érték. Mind a mai napig bizonytalan, a jég hogyan fog reagálni az elkövetkezendő klímaváltozásra. Ezért is annyira fontos, hogy még intenzívebben tanulmányozzuk a jégtakarók olvadását" - mondta Dorthe Dahl-Jensen.
Hirschl Zsuzsanna