A koppenhágai klímakonferencia után legközelebb Mexikóvárosban folytatódnak a tárgyalások a világ vezetői között annak érdekében, hogy létrejöjjön az egyezmény, mely sikeresen veszi fel a harcot a globális klímaváltozás fenyegetésével. Az IPCC, azaz az ENSZ több mint kétezer tudósból álló hálózatának feje, Rajendra Pachauri a Guardian brit napilapnak írt cikkében azt jósolja, a szkepticizmus és a lobbizás sajnos folyamatos akadályokat gördít majd a megegyezés elé.
Oknyomozás a lobbisták után: minden USA-szenátorra jut négy
Bár a felvilágosult közvélemény ma már támogatná a klímaváltozás elleni hatásos lépéseket, az egyes kormányok, egyelőre úgy tűnik, épp ennek ellenkezőjén tevékenykednek. Az USA politikai színterén például mind a mai napig rengeteg szenátor dolgozik a klímaváltozással kapcsolatos törvényi szabályozás meghiúsításán a globális felmelegedéssel szembeni szkepticizmusuk miatt, és vannak olyan politikusok, akiknek esetében az anyagi (ellen)érdekeltség is valószínű. Egyértelmű, hogy akik igazán érdekeltek, mindent megtesznek azért, hogy minél tovább húzzák az időt.
Az oknyomozással foglalkozó amerikai Center for Public Integrity kutatásaiból kiderült, hogy csak az Egyesült Államokban 770 különböző cég bérelt fel összesen több mint 2300 lobbistát azzal a küldetéssel, hogy érdekeik szerint befolyásolja az amerikai törvényhozás klímaváltozással kapcsolatos stratégiáját. Ez a szám azt jelenti, hogy a washingtoni Kongresszus minden egyes tagjára négy lobbista jutott a tavalyi évben - és ez csak az Egyesült Államok. A nagy kibocsátónak számító fejlődő országokban, Brazíliában, Indiában és Kínában is erős a lobbicsoportok, a kibocsátásszigorításban ellenérdekelt helyi iparágak érdekérvényesítő ereje.
Rajendra Pachauri a koppenhágai klímakonferencián
A lobbisták mellett a szkeptikus csoportok is aktívan tevékenykedtek, többek között azon, hogy az IPCC-nek dolgozó tudósok hírnevét és hozzáértését aláássák, időnként feltört számítógépes szerverek és ellopott levelezések segítségével. Az IPCC feje, Rajendra Pachauri szerint az elkövetkezendő hónapokban a szkeptikusok csak egyre növekvő aktivitására lehet majd számítani.
Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) jelentéséből az is kiderül, hogy szerintük a decemberi koppenhágai konferencia sikerességét gyakorlatilag a multinacionális, fosszilis üzemanyagot előállító gyárak és egyéb nagy szén-dioxid-kibocsátó cégek lobbizása hiúsította meg. Az ICIJ Ausztráliában, Brazíliában, Kanadában, Kínában és az Európai Unióban végzett kutatásokat; állításukat több mint 200 interjúra és hat ország lobbi- és kampányköltség-hozzájárulási adatbázisának vizsgálatára alapozzák.
Új adókkal, munkahelyek megszüntetésével riogatnak
Különféle érdekcsoportok a globális felmelegedés elleni hathatós és gyors fellépés meghiúsítása érdekében lobbisták ezreit és politikai hozzájárulások millióit vetették és vetik be, nem is beszélve a széles körben terjesztett megfélemlítő taktikákról, mint például, hogy a kormányok a klímaküzdelem jegyében felesleges új adókat vetnek majd be, illetve tönkretesznek cégeket és megszüntetnek munkahelyeket.
Az ICIJ egyértelműen úgy találta, hogy mind a fejlődő, mind a gazdaságilag fejlett országokban, a fosszilis üzemanyagipar képviselői és egyéb nagy, szén-dioxid-kibocsátó cégek igen keményen dolgoznak azon, hogy minél inkább lelassítsák az üvegházhatásúgáz-kibocsátás ellenőrzési folyamatának kialakítását.
Míg Nyugat-Európában és az USA-ban a hideg tél és a havazás okoz gondokat, a libanoni Farayában hóért imádkoznak. A síszezon a szokatlanul magas hőmérséklet miatt nem kezdődött el
A Föld legbefolyásosabb államai, a G8-ak Koppenhágában abban egyetértettek ugyan, hogy a kibocsátást 80 százalékkal, vagy még annál is többel kellene az 1990-es szinthez képest csökkenteni 2050-re - az IPCC jelentésével összhangban -, de nem fogalmaztak meg rövid távú célokat, pedig ezek kulcsfontosságúak lennének.
Sőt, az IPCC és egyéb tudományos jelentések szerint a kibocsátást - mely jelenleg folyamatosan nő - már 2015-re jelentősen csökkenteni kellene, hogy egyáltalán esély legyen az atmoszféra stabilizálódására. Az a stabilizált érték, amely 450 ppm szén-dioxid-részecskét jelentene, még mindig messze van attól a 350-től, amit a NASA tudósai megállapítottak, és amiért egy ideje a Greenpeace és egyéb szervezetek világszerte tüntetnek.
Sőt mi több, még az 1990-es szinthez viszonyított 25-40 százalékos kibocsátáscsökkentést sem vállalta a gazdaságilag fejlett országok közül egy sem Koppenhágában. Ez az érték pedig az IPCC szerint kulcsfontosságú lenne, hogy a klímaváltozás legrosszabb hatásait elkerüljük. Azzal a csökkentéssel, melyet például az USA és Kanada vállalt, gyakorlatilag pont az 1990-es szennyezési szintet érik el, de az alá semmivel nem süllyednek.
Ausztrália, Japán és az EU ennél többet is vállalna, de mindent a többi ország tetteitől tesz függővé. Japán kifejezetten a fejlődő országok intézkedéseitől teszi függővé saját CO2-korlátozását, ez pedig nem kecsegtet túl sok reménnyel, hiszen például Kína és India egyáltalán nem egyeztek bele az egységes, kötelező jellegű kibocsátáscsökkentésbe.
Ahhoz, hogy a klímaváltozást megállítani egyáltalán esélye legyen az emberiségnek, elengedhetetlenül szigorú, többoldalú megállapodást kell megkötni, méghozzá záros határidőn belül - írja cikkében Rajendra Pachauri. Szükség van ezenkívül a társadalom nyomására is, tekintve, hogy az üzleti érdekeltségek mekkora hatalmat gyakorolnak a mai demokratikus társadalmak törvényhozására. Az IPCC elnöke szerint az információ, a tudás terjesztése kulcsfontosságú, csak így lehet felvenni a versenyt a klímaváltozás-tagadók és az üzleti érdekeltségek akciói ellen. Egyértelműen nincs már idő szkepticizmusra és halogatásra.
Hirschl Zsuzsanna