Illatosítja a világot a felmelegedés

Több illatanyagot bocsátanak ki a növények a klímaváltozás miatt. Az eredmény az ember orrának ugyan kellemes, de ha a beporzást végző méhek eltévednek az illatárban, a visszaeső terméshozamok nem sok jót ígérnek. Amerikai kutatók géntechnológiával finomítanak a virágok illatán.

Több illatanyagot fognak termelni a növények, ahogy az emelkedő szén-dioxid-szint miatt erősödik a klímaváltozás, és változik a talajgazdálkodás, a csapadék mennyisége és a rendelkezésre álló vízkészletek. Ha viszont az illatanyagok erőssége és mennyisége egyaránt nő, az mindenképpen befolyásolni fogja azt, ahogyan a növények interakcióba lépnek egymással, de azt is, ahogyan a kártervők ellen védekeznek - tudósít a tanulmánya alapján a BBC híroldala.

A világ máris illatosabb lett a klímaváltozás következményeként, mert a növények máris több illatos vegyületeket bocsátanak ki.

"A növekedés exponenciális. Az utóbbi 30 évben 10 százalékkal erősödhettek az illatok, és ez a szint további 30-45 százalékkal emelkedhet, amennyiben a következő évtizedekben 2-3 Celsius-fokkal megnő a Föld átlaghőmérséklete" - nyilatkozta a brit hírportálnak Josep Penuelas biológus, a barcelonai független egyetem ökológiai intézetének professzora. Az erősebb illatanyagok miatt megváltozik a növények élettana, de ökológiai következményei is lesznek a jelenségnek.

Álriadó és eltévedő méhek: az illatozás nem feltétlenül hasznos

A növények számos fajta illatanyagot bocsátanak ki: a vegyületek jellemzői, eredete és molekuláik mérete jelentősen eltér egymástól. Az illatanyag lehetnek izoprének, úgynevezett zöldlevél-illóanyagok, savak vagy alkoholos anyagok. Közös jellemzőjük, hogy mindenik illatanyag segíti a növény növekedését, anyagcseréjét és szaporodását, továbbá védekezését a növényevő állatok vagy élősködő rovarok ellen.

A szagló torzsa vagy titánbuzogány (Amorphophallus titanum) dögszaggal vonzza
a legyeket, rovarokat. Ez a világ legnagyobb virágzatú növénye:
a virág magassága akár 3 méter is lehet

Az illatosabb világnak nem feltétlenül lesznek kellemesek a következményei. A növények egyes illatanyagok kibocsátásával növényevő támadását jelzik - ilyenkor egyes terpéneket, metiljazmonátot vagy metilszalicilátot bocsátanak ki, ezzel mintegy figyelmeztetve a támadásra. Ha viszont a növényeket több illatanyag kibocsátására kényszeríti a hőmérséklet, akkor folyamatosan riadóztatják saját magukat. Az erősebb illatozás összezavarhatja a beporzást végző méheket, megváltoztathatják a növények szaporodását.

Az illatanyag-termelés erősen függ attól, milyen környezeti feltételek között él a növény. Míg a szén-dioxid-szint növekedés lehetséges következményeit számos tudományos kutatás tárja fel, addig kevés figyelem irányult arra, az emelkedő átlaghőmérsékletek milyen hatást gyakorolnak az illatanyagokra.

Penuelas professzor Montpellier-i kollégájával, dr. Michael Staudt-dal együttműködve jutott arra a következtetésre, hogy az illatanyagok mennyiségének növekedése mögött elsősorban a melegedő klíma áll. Előrejelzésük szerint a növények nemcsak illatosabbak lesznek, hanem számos fajnak elhúzódik majd a tenyészideje, s emiatt is egyre illatosabbak lesznek a kertek - írják a Trends in Plant Sciences (Botanikai Trendek) című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A kutatások szerint például egy, az Északi-sarkkörön, szubartkikus környezetben honos hanga 56-68 százalékkal több izoprént termel, amennyiben mesterségesen 3-4 Celsius-fokkal megemelik az élőhelye hőmérsékletét. (Az izoprénre vezethető vissza több, biológiailag nagyjelentőségű vegyület szerkezete, mint például az illóolajokban található terpének.) A magasabb átlaghőmérséklet miatt az erősebben illatos növények megtelepedhetnek olyan tengerszint feletti magasságokon is, ahol korábban nem voltak honosak.

Képesek finomítani a virágok illatát amerikai kutatók

Géntechnológiai eljárással immár lehetséges, hogy megváltoztassuk vagy "finomítsuk" a virágok illatát - közölték amerikai kutatók. A Floridai Egyetem élelmiszer- és agrártudományi intézetének munkacsoportja meghatározta azokat géneket, amelyek az illatért felelősek. Ezek manipulálása megnyitja az utat a kémiai anyagok megváltoztatása, illetve az illat "finomhangolása" felé - mondta David Clark, az egyetem kertészettudományi professzora.

Clark és munkatársai több tíz éven át nyolcezer petúnia génjeit elemezték, eközben többek között felfedezték, hogy az illatos rózsaolaj előállításáért felelős gén ugyanaz, mint amely a paradicsom kellemes ízét határozza meg. Így még ízesebb paradicsomot és határozottabb illatú rózsát tudtak termeszteni.

A Phytochemistry című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók elkülönítették azokat a géneket, amelyek a petúnia 13 illatösszetevőjét meghatározzák. Ezen anyagok mennyisége géntechnológiai módszerekkel egyenként változtatható. A kutatás megmutatta azt is, hogy miként "készül" a növényekben az illat. Többek között Clark megfigyelte, hogy az illatanyagok termelődése a szirmokban koncentrálódik, és folyamat a bimbó nyílásakor kezdődik.

"Sokáig a termesztők a virág külső megjelenésére - magasságára, színére - és a virágzási idő meghosszabbítására koncentráltak, de az illat nem különösebben számított" - nyilatkozta Clark. A jövőben választható illatok tárháza áll a kertészek rendelkezésére, de termeszthetnek akár illatmentes virágokat is - tette hozzá.

A mezőgazdaság miatt is illatosabb lesz a világ, ahogyan a kivágott esőerdők helyét erősebben illatos pálma- és gumifaültetvények veszik át. A kutatók szerint a légkör magasabb CO₂-koncentrációja, az erősebb ózonszennyezés és a sarkvidéket inkább érő ulraibolya-sugárzás együttesen befolyásolni fogja a növények illatanyag-termelését, csak még nem igazán világos, hogy miként.

Penuelas és Staudt véleménye az, hogy további, hosszú távú kutatások szükségesek annak felderítésére, hogy az erősebben illatozó növények hogyan befolyásolják egyes élőhelyek világát. A két kutató abban feltétlenül bizonyos, hogy egyre több lesz a levegőben a növényi illatanyag, ám a jelenség túl bonyolult ahhoz, hogy a jelenlegi ismeretek alapján a következmények többségét fel lehessen tárni.