Maláriaveszéllyel jár a klímaváltozás

A változó éghajlat az egyik kiváltó oka annak, hogy a malária nevű trópusi betegség a világ olyan részein üti fel a fejét, ahol korábban soha nem találkoztak vele: a halálos kórt terjesztő szúnyogok az egyenletesen meleg klímát kedvelik.

Világméretű probléma a malária

A maláriát vagy váltólázt okozó élősködőt az Afrika, Dél-Amerika és Dél-Ázsia meleg, magas páratartalmú trópusi éghajlatát kedvelő Anopheles szúnyogok terjesztik. A malária népbetegségnek számít, évente 350-500 millióan betegszenek meg, ebből több mint egy millióan bele is halnak. Ay öt év alatti gyermekek a legveszélyeztetettebbek: Afrikában a maláriás kisgyermekek egynegyede meghal.

Mind a szúnyogok, mind a malária-paraziták rendkívül érzékenyek a napi és évszakos hőmérsékletigadozásra: túlélésükhöz és fejlődésükhöz nélkülözhetetlen az állandóan meleg éghajlat, ezért a hűvösebb, hegyvidéki területeken csak ritkán ütötte fel fejét korábban a betegség. Az elmúlt negyven év során azonban egyre gyakoribbá váltak a malária-fertőzések a magashegyi területeken is. Egyes tanulmányok ezt a globális felmelegedés számlájára írták, míg más tanulmányok nem találtak összefüggést a betegség megjelenése és a felmelegedés között.

Legutóbb egy holland tanulmány szerzői vállalkoztak arra, hogy tisztázzák a betegség hegyvidéki elterjedésével kapcsolatosan felmerült ellentmondásokat. A tudományos közlemény a The Quarterly Review of Biology nevű folyóiratban jelent meg. Több mint hetven tanulmányt újra megvizsgálva a holland kutatók rámutattak, hogy a tudományos közlemények szerzői, akik a malária elterjedésének hátterében nem a klímaváltozást sejtették, gyakran nem megfelelő statisztikai eszközökkel éltek, így végkövetkeztetéseik is kétségbe vonhatók.

Klímaváltozás és emberi tevékenység a háttérben

Egy gyakori hivatkozási alapul szolgáló, 2002-es tanulmány például azt állította, a Nyugat-Kenyában található Kericho térségében nem mutatható ki a felmelegedés hatása. Újravizsgálva a tanulmányban szereplő hőmérsékleti adatokat a kutatók azt tapasztalták, hogy igenis kimutatható a melegedési trend - méghozzá három különböző statisztikai eljárás szerint is. Más, a klímaváltozás hatását kétségbe vonó tanulmányoknál hasonló hibákat fedeztek fel.

Maláriás gyermek és édesanyja az afrikai Gánában

Az azonban, hogy a malária terjedésében szerepet játszik a melegedő klíma, egyáltalán nem jelenti, hogy ez az egyedüli befolyásoló tényező. A jövőben olyan kutatásokat kell végezni, melyek az éghajlat és más szóba jöhető tényezők együttes hatásait vizsgálják.

A holland tanulmány szerzői számos olyan tényezőt említenek, melyek közrejátszhatnak és befolyásolhatják a malária terjedését. Így például szerepe lehet a sík vidékekről a magasabban fekvő területekre irányuló népvándorlásnak, vagy a földhasználatban történő változásoknak is. Az öntözéses földművelés is új élőhelyeket teremthet a szúnyogok számára. Egy, az etiópiai Bure hegyvidékére vonatkozó tanulmány szerint a megnövekedett kukoricatermesztés a moszkitók, így a malária terjedését okozza, a fejlődő lárvák számára ugyanis a kukorica pollenjei kiváló táplálékforrásul szolgáltak.

A malária hegyvidéki elterjedésében szerepet játszó tényezők megértése létfontosságú a betegség legyőzésében. A jövő nagy kihívása annak feltérképezése, hogy a szúnyogok és élősködők viselkedése és élettere hogyan módosul a különféle éghajlati forgatókönyvek tükrében.