Gyorsabban pusztítja az emberiség a fajokat, mint amilyen gyorsan az evolúció működni tud

A természetes élőhelyek csökkenése, a környezetszennyezés és a klímaváltozás hatással van a biodiverzitásra, folyamatosan csökken a fajok genetikai változékonysága.

Az élővilág olyan természetes rendszerbe szerveződik, amelyben figyelemre méltó belső kölcsönhatások és önszabályozó mechanizmusok működnek. Ennek a rendszernek egyik legfontosabb eleme a biodiverzitás, a fajok genetikai változatossága. Az emberi tevékenység káros következményei miatt az új fajok megjelenése és a kipusztuló fajok száma között megbomlott a dinamikus egyensúly.

A biodiverzitás szakértői szerint az emberi tevékenység következményei jóval több faj kipusztulását okozzák, mint amennyi a természetes változatosság következtében kialakulni képes. Az utóbbi évtizedekben az emberiség olyan mértékben avatkozott be a több tízmillió éves természetes egyensúlyi állapotba, hogy az ökológiai katasztrófával is fenyegethet.

A fajok genetikai változatosságát befolyásoló tényezők

A biodiverzitást alapvetően befolyásoló tényezőket két csoportba szokás sorolni (McNeely-féle felosztás). A közvetlen okok közé tartozik a vadászat, a vadállatokkal való kereskedés, a mezőgazdasági termelés térhódítása, a beépített területek növekedése, a közlekedési hálózat folyamatos bővülése, a környezet szennyezése, a természetes élőhelyek csökkenése, valamint a globális éghajlatváltozás. A közvetett okok között említhetjük meg az emberi populáció növekedését, a társadalom szerkezetében bekövetkezett változásokat, a természetet kizsákmányoló gazdasági rendszerek működését.

A Föld története során a genetikai változékonyság mindig ingadozott, eddig 5 olyan időszak fordult elő, amikor fajok tömeges kihalása következett be. A környezetvédelmi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy napjainkban következhet be a 6. ilyen időszak.

A tasmán ördögöt is a kihalás fenyegeti

A biodiverzitás bármely szintjében bekövetkező csökkenés hátrányos, mert azt a képességet befolyásolja károsan, hogy egy faj a környezeti tényezők megváltozásához rugalmasan alkalmazkodjon, és ezáltal túlélhessen. Az egyes fajok eltűnése a teljes ökoszisztémára lényeges hatással lehet, mert ebben a rendszerben minden fajnak meghatározott szerepe van.

Biodiverzitásra irányuló vizsgálatok

A témára vonatkozó legteljesebb vizsgálatot az IUCN (International Union for the Conservation of Nature) végezte 2004-ben. Addig az a feltételezés volt elfogadott, hogy a fajok számának természetes változatossággal való gyarapodása képes ellensúlyozni az emberi tevékenység káros hatását a biodiverzitásban. A szervezet által akkor közzétett tanulmány megdöbbentette a szakembereket, mert kimutatták, hogy a megelőző évtizedben a biodiverzitás közel 1000-szer volt kisebb, mint az az érték, amit a fosszilis minták alapján, több millió éven át jó közelítéssel állandónak gondoltak. Napjainkra pedig egyértelművé vált, hogy a pusztulás akár nagyságrendekkel haladhatja meg a megújulást.

Az említett átfogó jelentés óta újabb, minden részletre kiterjedő vizsgálatra nem került sor ugyan, de az egyes kutatási eredmények arra utalnak, hogy helyes az a becslés, amely szerint a biodiverzitási csökkenési arány akár 10 000 is lehet. Az a tény, hogy ez az újabb becslés a biodiverzitás még további tízszeres csökkenését tartja reálisnak, a káros folyamatok jelentős felgyorsulását valószínűsíti, és aggodalomra ad okot.

A biodiverzitás pontos, számszerű meghatározása igen nehéz feladat. Minden évben számos eddig nem ismert fajt fedeznek fel a biológusok, és ennek következtében a dokumentált fajok száma állandóan nő. Valójában ezek azonban nem újak, hanem már hosszú ideje léteznek, csak a nehezen megközelíthető területek korlátozott vizsgálati lehetőségei miatt nem fedezték fel őket.

Hol is tart a fajok pusztulása?

Az 1500-as évek óta hivatalosan mindössze 869 faj kihalását regisztrálták a tudósok. A viszonylag alacsony számot az magyarázza, hogy a szakemberek nem szívesen ismerik el egy faj kihalását, még akkor sem, ha az adott faj egyetlen példányát sem sikerült megfigyelni évtizedek óta.

A fajok pusztulása az evolúció szerves része, a fosszilis bizonyítékok szerint a téma szempontjából számításba jövő 3,5 milliárd éves időszakot figyelembe véve a valaha élt fajoknak 2-4 százaléka él jelenleg is Földünkön.

A kérdést illetően még sok a bizonytalanság, mindenesetre az biztosra vehető, hogy a biodiverzitás rohamosan csökken, és a közeli jövőben a helyzet további romlására lehet számítani, ami veszélyezteti bolygónk ökoszisztémáját. 2010-et a biodiverzitás évének nyilvánították, amitől azt remélik, hogy az egyes országok kormányai, a legfelsőbb döntéshozó testületek és a gazdasági élet vezető szereplői nagyobb figyelmet fordítanak a problémára.